2012.06.17. 19:50
Eltávolítják a náci rendszerre való utalásokat egy bécsi emlékhelyről
Bécs, 2012. június 17., vasárnap (MTI) - Átvizsgálnak egy bécsi világháborús emlékhelyet, s eltávolítják onnan a háborús bűnösökre és a náci rendszerre való utalásokat.
Bécs, 2012. június 17., vasárnap (MTI) - Átvizsgálnak egy bécsi világháborús emlékhelyet, s eltávolítják onnan a háborús bűnösökre és a náci rendszerre való utalásokat.
A folyamat első, jelképes lépéseként vasárnap Norbert Darabos védelmi miniszter kihúzta egy háborús bűnös volt SS-katona nevét az úgynevezett Halottak Könyvéből.
A Kriptának is nevezett első- és második világháborús emlékhely az egykori császári palota, a Hofburg kerítésébe illeszkedő monumentális kapu, a Burgtor része. Az átalakítás "annak jelzése, hogy a hivatalos Ausztria szembenéz a múltjával és korrekt módon kezeli a történelmet" - mondta a miniszter.
Egy tudományos bizottság átvizsgálja, hogy a hősi halottakként feltüntetett katonák között vannak-e olyanok, akik háborús bűnöket követtek el. A nevek közül elsőként kihúzott Josef Vallaster felelős volt fogyatékos emberek és zsidók gázkamrákban történt meggyilkolásáért Felső-Ausztriában, illetve a lengyel területen lévő Sobibórban. 1943-ban a sobibóri koncentrációs táborban ölték meg, amikor a foglyok fellázadtak.
Annak a szóbeszédnek is megpróbálnak utánajárni, amely szerint a Kriptában található vörösmárvány katonaszobor belsejében Wilhelm Frass szobrász 1935-ben egy, a nácizmust dicsőítő feliratot rejtett el.
A Kripta jelképei, és az, hogy a tíz könyvet megtöltő nevek között SS-katonákéi is vannak, már egy ideje foglalkoztatja a politikai közvéleményt. Ezen a helyen helyezik el koszorúikat a megemlékezések alkalmával osztrák és külföldi vezetők is, de a szélsőjobboldalhoz kötődő egyesületek vitatott fáklyás menete is minden évben elvonul előtte.
A Heldenplatzot (Hősök tere) és a Ringstrasse körutat összekötő Burgtort (Várkapu) a XVII. században épült, majd a Napoleon csapatai által felrobbantott eredeti várkapu helyén emelték 1821-24-ben. A kapu eredetileg a lipcsei Népek csatájában elesett osztrák katonák emlékműve volt, majd itt alakítottak ki emlékhelyet 1933-34-ben az első, később pedig a második világháborúban elesett osztrák katonáknak.
- MTI -