Lázár János nem számít váratlan fordulatra vagy sikerre a plakáttörvény szavazásán

Budapest - Nem számít váratlan fordulatra vagy sikerre a plakáttörvény pénteki parlamenti szavazásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az átláthatóság biztosítása érdekében készek lettek volna ellenzéki javaslatok befogadására, de "az ellenzék meghátrált". Vannak még egyeztetések, de nem hiszi, hogy a kétharmados többség megteremthető - mondta, hozzátéve: a Fidesznek abban van felelőssége, hogy feles törvényekkel is garantálni lehessen az átláthatóságot.

Ne "politikai strómanok" üljenek a parlamentben, hanem álljon ki nyíltan, akinek javaslata vagy kérése van - hangoztatta, utalva a Jobbik plakátkampányára. Befolyásszerzésnek minősítette, hogy vannak nagytőkések, akik kedvezményesen biztosítanak választási időszakon kívül juttatásokat. Egy felvetésre kifejtette, hogy a kormány nyílt közbeszerzési eljárásokon, versenyben vásárol plakáthelyeket, s nem tud arról, hogy bármely párt a tiltott pártfinanszírozás ezen formáját megengedte volna magának, mint a Jobbik.

Kérdésre azt is közölte: tudomása szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem érkezik haza Brüsszelből a pénteki szavazásra.

Kitért arra is, hogy június 27-én életbe lép a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény; ezzel összefüggésben a szabályozás betartását kérte mindenkitől. Megjegyezte azt is, hogy a Velencei Bizottság egy politikai deklarációval egészítette ki állásfoglalását, amelyre Trócsányi László igazságügyi miniszter érdemben reagált. A kormány elkötelezett az átláthatóság kérdésében - szögezte le.

Beszámolt arról is, hogy a következő tanévben már egymillió gyermek kapja ingyen a tankönyveit, míg például 2013-ban 614 ezer volt a jogosultak száma. Erre 12 milliárd forintot fordít az állam. Jelezte azt is: a kormány idén is gondoskodik a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetéséről, ez 208 ezer gyermeket érint, 60 százalékkal többet, mint 2010-ben. Erzsébet-táborokban 100 ezren vehetnek részt idén nyáron, a Határtalanul programban pedig 35 ezren utazhatnak a Kárpát-medence különböző régióiba - tette hozzá.

A miniszter ismertette azt is, hogy rendben zajlanak a szóbeli érettségik, amelyek 73 ezer diákot érintenek. A 2017-2018-as tanév létszámadatairól szólva pedig azt közölte: óvodába 314 ezren, általános iskolába 750 ezren, szakközépiskolába 78 ezren, szakiskolába 5800-an, gimnáziumba 182 ezren, szakgimnáziumba pedig 168 ezren fognak járni.

Szólt arról, hogy a béremeléseknek köszönhetően a bruttó átlagkereset átlépte a 300 ezer forintot, a nettó pedig 200-210 ezer forint körül alakul. Több pénz van az embereknél - értékelt, hozzáfűzve: a Magyar Turisztikai Ügynökség előrejelzése szerint míg 2012-ben az emberek 36 százaléka tervezett utazást, ez idén 51 százalékra nőtt.

Elmondta azt is, hogy végre fogják hajtani az Európai Unió Bírósága ítéletét, miszerint távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A kórházi fertőzésekre vonatkozó kérdésre azt mondta, 30-40 évnyi problémára nem lehet néhány év alatt választ adni. Szerinte a kormány az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett, hogy az egészségügy helyzete javuljon. Öt-tíz év alatt azonban nem lehet radikális változásokat elérni, ehhez hosszú évtizedek munkája kell - tette hozzá.

Szólt arról is, a vidéki kórházak fejlesztésére költött 500 milliárd forint után a következő években 700 milliárd forintot költenek a budapesti kórházak fejlesztésére. A modernizáció pedig a fertőzések kockázatát jelentősen csökkenti - jegyezte meg.

Elmondta, idén várhatóan még nem kezdik el a budapesti szuperkórház építését, amelynek költségei meghaladják a 120 milliárd forintot.

Problémának nevezte azt is, hogy sokan nem veszik igénybe az ingyenes szűrővizsgálatokat.

A minisztert kérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint egy rendeletmódosítás tervezete szerint akár már a szülést követően 24 órával elbocsáthatják a kórházból az anyát az újszülött babával. Lázár János azt mondta, nincs döntés erről, a téma napirenden van. Az elmúlt években több szervezet is kezdeményezte ennek a lehetőségnek a megadását - jegyezte meg, példaként a többi között a Születésház Egyesületet és a Társaság a Szabadságjogokért említette.

Szerinte ezt a kérdést nem a kormánynak, hanem az érdekképviseleteknek és az orvosoknak kell eldöntenie.

Egy másik kérdésre elmondta, egyetért Orbán Viktor kijelentésével, miszerint Horthy Miklós volt kormányzó kivételes államférfi volt. Majd Antall József volt miniszterelnököt idézve hozzátette: "Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom". Szerinte az megcáfolhatatlan tény, hogy volt néhány politikus, aki a trianoni békediktátum után megmentette ezt az országot. Ide sorolta Bethlen Istvánt, Klebelsberg Kunót és Horthy Miklóst is.

Lázár János azt mondta, az komoly történelmi vita, hogy 1944-ben a német megszálláskor Horthy Miklós jól döntött-e, hogy államfő marad. Ha lemond, akkor 1944 nyarán nem tudja leállítani a budapesti zsidóság deportálását - közölte. Az is megkérdőjelezhetetlen történelmi tény, hogy Horthy nem állította le a vidéki zsidóság deportálását - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy egy hárommilliárd forintos kárt okozó bűncselekmény miatt nyomoz az adóhatóság egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég ügyében. Hozzátette: az adóhatóság nem hozhat nyilvánosságra nevet. "Úgy tudom, én személy szerint Lázár Jánosként, hogy az ügy főszereplője az a Czeglédy úr, aki Szombathelyen a Magyar Szocialista Pártot évek óta vezeti" - fogalmazott.

Megjegyezte: sok ilyen szocialista ügy lehet még, "a vidéki MSZP-sek között sok ilyen Czeglédy-típusú ember van".

- MTI -