Illegális bevándorlás - Kerekasztal-beszélgetés a szíriai háborúban érintett gyermekekről

Budapest - A szír háború gyermekei címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést szerdán Budapesten, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) Magyar Bizottság Alapítvány, a CEMS Club Budapest és a Bálint Ház szervezésében.

A beszélgetésen Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója úgy vélekedett, hogy a menekült gyerekek jobban jártak, mint Szíriában maradt társaik, mivel utóbbiak polgárháborús időszakban szocializálódnak, és ez befolyásolja az értékrendjüket.

Az igazgató azt mondta, a menekülteket talán jobb helyzetbe lehet hozni Európában, de sokan nem tudnak majd integrálódni közülük. A legfontosabb kérdés, hogy Szíriában a békekötés után lehet-e olyan stabil államot létrehozni, amely lehetőséget ad a visszatérésre.

Véleménye szerint az Európai Unió intézményei már a 2009-es gazdasági válság idején is válságba kerültek, a menekültválság alatt pedig teljesen csődöt mondtak. Az EU "reaktív politikát" folytat, nem tud előre felkészülni, csak válságok hatására változik, a menekültválság ki fogja kényszeríteni, hogy uniós szinten találjanak rá megoldást - fűzte hozzá.

Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója hangsúlyozta, az érkező gyerekeket pontosan azok a jogoknak kellene megilletniük, mint az adott ország állampolgárait.

Közölte: tavaly 90 ezer olyan, kísérő nélküli gyereket regisztráltak Európában, akiről az adatfelvétel óta semmit sem tudni.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője és az Európai Hontalanügyi Hálózat elnöke arról beszélt, hogy a menekült gyerekeket a tagállamoknak sérülékeny menedékkérőként kellene kezelni, akiket speciális jogok illetnek meg, például képviselőt kell kirendelni melléjük, valamint biztosítani kell a hozzáférést az oktatáshoz. Vannak azonban tagállamok, köztük Magyarország is, amely ezeket nem tudja teljes mértékben biztosítani - tette hozzá.

Elmondta azt is: a családos menedékkérők száma korábban nem volt túl magas, tavaly azonban nagyobb számban jelentek meg elsősorban szír családok, illetve kísérő nélküli kiskorú gyerekek.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy vélekedett, szükség lesz a menekültek elosztási mechanizmusára az Európai Unióban, enélkül ugyanis nem kezelhető a helyzet. Emlékeztetett, hogy a tagállamok sokféleképpen képzelik el a megoldást.

Hárdi Lilla, a Cordelia Alapítvány orvos igazgatója, pszichiáter, pszichoterapeuta közölte, a Magyarországra érkező csonka családoknál látni erősen traumatizált felnőtteket, akiktől sokszor a gyerek veszi át a felnőtt szerepét, így náluk kimarad a gyerekkor. Habár az érkező gyerekek sokszor túl érettek, túl felnőttek, ügyeik önálló vitelére mégsem alkalmasak - emelte ki.

A kiosztott sajtóanyag szerint 2016 első két hónapjában több mint 140 ezer migráns és menekült próbált elérni Európába, tízszer annyian, mint az előző év azonos időszakában. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 56 százalékuk nő és gyerek. Év eleje óta 76 gyerek halt meg az Európába vezető úton. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a tengerbe fulladt migránsok 30 százaléka gyerek.

Szíriában csaknem hárommillió öt évnél fiatalabb gyermek él, összesen több mint hétmillió gyerek rekedt Szíriában mélyszegénységben, közülük több mint kétmillióan iskolába sem járnak - írták a tájékoztatóban.

- MTI -