Ab-döntés - Szakértők: várható döntést hozott az Alkotmánybíróság

Budapest, 2013. május 21., kedd (MTI) - Várható döntésnek nevezték az MTI által megkérdezett szakértők az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatát, amellyel elutasította Szabó Máté alapjogi biztosnak a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványát.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász "örömtelinek, és a magyar közjogi fejlődés szempontjából rendkívül fontosnak" nevezte a döntést, amely precedenst teremthet a testület gyakorlatában.

Úgy fogalmazott: az Ab döntése ugyanolyan természetesen illeszkedik a magyar közjogi gondolkodásba, mint a köztársasági elnök azon döntése, amellyel aláírta és kihirdette a negyedik alkotmánymódosítást.

"A rendszerváltoztatást követően, amikor kiépült a magyar közjogi rendszer, egyértelművé vált, hogy nem lehet a jogszabályokat olyan kiterjesztő módon értelmezni, mint ahogy az a "láthatatlan alkotmány" alapján korábban történt" - mondta.

Meglátása szerint az Ab az elmúlt két évtizedben sokszor túllépett szerepkörén. Ebben a szakma jelentős képviselőinek a véleménye egyértelmű - jegyezte meg. Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta, hogy az Ab újradefiniálta önmagát, rendkívül józan, magát a törvényekhez, normatív szabályokhoz alapvetően kötő, azokkal harmonizáló döntést hozott.

Ez megfelel a nyugat-európai gyakorlatnak - tette hozzá, példaként Németországot említve, ahol évtizedeken át csak néhány jogszabályt vizsgált felül az Alkotmánybíróság, és szóba sem kerül, hogy az alkotmány vagy alaptörvény módosítását vizsgálná.

Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója úgy vélte: a várható döntés született. Emlékeztetett arra, hogy Szabó Máté indítványának egyik része az alaptörvény-módosítás eljárási hiányosságaira világított rá, a másik tartalmi felülvizsgálati kérelem volt.

A döntésből az látszik, hogy az alkotmánybírák túlnyomó többséggel utasították el az indítvány első részét és utasították vissza a másodikat - mondta. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hatáskör hiányában érdemben nem is foglakoznak az indítvánnyal - jegyezte meg.

Véleménye szerint az Ab továbbment azon az úton, amelyet az elmúlt egy-két évben követett: nem vizsgálják felül az alaptörvény-módosításokat, de sok esetben felhívást intéznek a törvényhozók felé, ráirányítják a figyelmet bizonyos követelmények betartására. Ez a szignalizációs rész azt mondja, hogy a mindenkori törvényhozót kötik az európai uniós kötelezettségek - tette hozzá.

A kutatási igazgató szerint az látható a döntésből, hogy a hajléktalansággal vagy a családdal kapcsolatos törvények csak ezután születnek meg, és az Ab vizsgálni fogja ezeket a törvényeket. Orbán Balázs András úgy vélte: az igazi alkotmányvédő tevékenység nem ezen a döntésen, hanem a törvényekről szóló döntéseken fog múlni. Az Ab képes lesz arra, hogy ha szükséges, betöltse az alkotmányvédő szerepét - fűzte hozzá.

Szabó Máté ombudsman még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást, ugyanis szerinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti.

A március 11-én elfogadott módosítás tartalmazza többek között a hallgatói szerződések és az életvitelszerűen utcán tartózkodás szankcionálásnak lehetőségét, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedelmi tévékben.

- MTI -