TEK: az Eötvös Károly Intézet beadványa 20 év gyakorlatát bírálja

Budapest, 2012. június 14., csütörtök (MTI) - A Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint az Eötvös Károly Intézet két munkatársának alkotmánybírósági beadványa az elmúlt több mint 20 év gyakorlatát, az éppen aktuális kormány igazságügy-miniszteri engedélyeit bírálja.A TEK az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében reagált arra, hogy az Eötvös Károly Intézet két munkatársa alkotmányellenesnek tartja, ezért az Alkotmánybíróságtól kéri annak a törvényi rendelkezésnek a megsemmisítését, amelynek alapján a TEK miniszteri engedéllyel akár titkos adatgyűjtést is végezhet.

A TEK ezzel kapcsolatban "fontosnak tartja tisztázni, hogy a sérelmezett eljárás Magyarországon az 1990-es évektől gyakorlat".

A rendvédelmi szervek a konkrét bűnügyi felderítő tevékenységük során elsősorban bírói engedély alapján járhatnak el (a rendőrségről szóló törvény értelmében), míg a titkosszolgálati szervek Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme érdekében eljárva az igazságügyi miniszter engedélye alapján dolgoznak (a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény értelmében) - írták.

Rámutattak: tekintettel arra, hogy a jogszabály mindkét fent említett tevékenységet a TEK feladatkörébe utalja, a központ tevékenységét mind a rendőrségről szóló törvény, mind a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény meghatározza.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (jelenlegi elnevezése: Alkotmányvédelmi Hivatal) terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A TEK "a jogszabály alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében - hangsúlyozandó, hogy nem bárkivel szemben, hanem - kizárólag a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket" - olvasható a közleményben.

Az Eötvös Károly Intézet kedden tájékoztatta az MTI-t arról, hogy két munkatársuk, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért élt alkotmányjogi panasszal, mert álláspontjuk szerint alkotmányos jogaikat sérti az, hogy a titkos megfigyeléseket nem bíró, hanem a miniszter engedélyezi.