2012.06.21. 17:52
Feldmájer Péter: az antiszemita megjegyzések a mindennapi közbeszéd részévé váltak
Budapest, 2012. június 21., csütörtök (MTI) - Feldmájer Péter szerint az antiszemita megjegyzések a mindennapi közbeszéd részévé váltak Magyarországon, nem csak a fasiszta szélsőjobboldal, hanem a konzervatív körökben is; a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke erről csütörtökön Brüsszelben, az antiszemitizmus ellen küzdő interparlamentáris bizottság ülésén beszélt.
Budapest, 2012. június 21., csütörtök (MTI) - Feldmájer Péter szerint az antiszemita megjegyzések a mindennapi közbeszéd részévé váltak Magyarországon, nem csak a fasiszta szélsőjobboldal, hanem a konzervatív körökben is; a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke erről csütörtökön Brüsszelben, az antiszemitizmus ellen küzdő interparlamentáris bizottság ülésén beszélt.
A Mazsihisz MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Feldmájer Péter az előadásában rámutatott: a magyar kormány "általában a leghatározottabban elítéli az antiszemita megnyilvánulásokat", sokat tesz a holokauszt áldozatai emlékének megőrzéséért, ugyanakkor megjelent egy kifejezetten antiszemita párt az Országgyűlésben, és "a magyarországi antiszemitizmus az elmúlt két évben egyre veszélyesebbé vált".
Feldmájer Péter a beszédében kitért arra, a Jobbik képviselői folyamatosan támadják a zsidóságot, ugyanakkor "nagy problémát jelent a magyar kormányzat magatartása", mert "folyamatosan átveszi a szélsőjobboldal egyes jelszavait, hogy a szavazóikat a saját oldalára állítsa".
A Mazsihisz elnöke megemlítette, a Nemzeti alaptantervben szerepel több olyan szerző, akik "nyilvánosan és büszkén vallották magukat antiszemitának, közülük az egyiket háborús bűnösként halálra is ítélték". Emlékeztetett arra, hogy folyamatosan becstelenítenek meg a holokauszt áldozataira emlékező szobrokat, zsidó temetőket, sőt zsidó embereket többször szidalmaztak vagy testileg is bántalmaztak az utcán.
Feldmájer Péter annak a véleményének adott hangot, hogy a rendőrség nem tanúsít kellő elszántságot a támadásokkal szemben, csak a legdurvább fizikai támadásokat veszik komolyan, s az ügyészség ritkán emel vádat, a bíróságok pedig "megfelelő törvények hiányában nem is nagyon tudnak fellépni a bűnözőkkel szemben". Most történt meg hosszú idők óta először, hogy valakit a holokauszt tagadásáért elítéltek, ez azonban ritka kivétel - jegyezte meg.
A Mazsihisz elnöke kiemelte, Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját "tényleges és közvetlen felelősség terheli" a holokauszt idején elkövetett tömeggyilkosságért, azért, hogy "az egész magyar közigazgatás, a rendőrség és főleg a csendőrség aktívan vett részt a zsidók azonosításában, összegyűjtésében és bevagonírozásában, elszállításában", miközben jelenleg szobrot állítanak neki, különböző utcákat, tereket neveznek el róla, amit az igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára "erkölcsileg elfogadhatónak ítélt meg egy tévényilatkozatában".
Feldmájer Péter ugyanakkor közölte: a mostani magyarországi helyzet "sokkal jobb, mint több nyugat-európai országban, például Franciaországban, ahol igen durva, és tragikus kimenetelű terrortámadások történnek". Ezzel együtt úgy látja, "az elmúlt évtizedekben a magyar antiszemita mozgalmak megerősödtek és tömeges támogatásra találtak a választók között", és "a parlament eddig nem hozott olyan törvényeket, amelyek ezt a folyamatot meg tudták volna fordítani".
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija csütörtökön Budapesten, egy sajtótájékoztatón egyebek között azt hangsúlyozta, hogy konzultációt kell indítani az antiszemitizmus ellen a magyar társadalomban és a zsidó szervezetek között is.
Mint mondta, jogvédő szervezetet kell alakítani, amelyhez az antiszemita megnyilvánulások kárvallottjai fordulhatnak, és tisztázni kell azt is, miként lehet ezeket az atrocitásokat jogilag számon kérni. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit nemrégiben a nyílt utcán szidalmazták, hozzáfűzve: manapság rendszeresek az ilyen jelenségek.
Az EMIH vezető rabbija kiemelte: a hatalom legnagyobb felelőssége a jogállami keretek biztosításában van, az utóbbi hónapokban, hetekben ugyanis tapasztalható "egyfajta hangulatromlás", a közbeszédben egyre inkább megengedettek az antiszemita, rasszista kijelentések.
Köves Slomó felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a történelmi keresztény egyházi vezetők részéről tapasztalhatók szimbolikus gesztusok, amelyekben jelzik, hogy az antiszemitizmus nem egyeztethető össze vallásuk tanításával.
- MTI -