Netes csalók prédára vadásznak

Alig telik úgy el nap, hogy lapunkban és portálunkon ne adnánk hírt olyan esetről, melynek főszereplői telefonos vagy internetes csalók, csalások. A rendőrség és a pénzintézetek is folyamatosan felhívják a figyelmet a fenyegető veszélyre, s jótanácsokkal látják el az ügyfeleket s valójában mindenkit, aki használ telefont, számítógépet. Azt, hogy a netes csalók nap mint nap jelen vannak, többek között az is jelzi, hogy az elmúlt egy hét alatt három olvasónk is hasonló történetet mesélt el szerkesztőségünknek. 

Netes csalók: minden jelre figyelni kell  

Nyíregyházi olvasónk, Novák Gábor sokáig azt hitte, hogy ilyen csak másokkal történhet meg – tévedett. – Ha furcsa címről kapok levelet, azt meg sem nyitom, linkekre végképp nem kattintok rá, aki pedig privát banki adatokat akar megtudni tőlem szóban vagy írásban, kétszer szülessen meg! Ez a védekezési mechanizmus tökéletesen működött – eddig. A november 13-ai szürke szerda reggel különös SMS-értesítések futottak be a telefonomra. A Gate Global UAB Vilnius LT sikertelen vásárlási kísérletei 200 ezer forinttal, majd egy sikeres lehívás 200 euróval, cca. 80 ezer forinttal, pár perccel később újabb kísérlet 40 ezerrel, sikertelenül, mert már nem volt rajta annyi pénz. Vagyis letapogatták és leszipkázták a bankszámlán lévő összeget. Elképedtem, ilyen még soha nem fordult elő velem, és egyébként is vásárláshoz többlépcsős biztonsági rendszert állítottam be, telefonra érkező, jóváhagyást kérő üzenettel és kóddal, valamint biometrikus azonosítóval. Ezt most mindet kijátszották a csalók. Természetesen azonnal hívtam a bankot, ahol gyors és korrekt módon kezelték az ügyemet. Azonnal letiltották a bankkártyát és a számlát, jegyzőkönyvbe vették az esetet, és ígéretet kaptam a kár megtérítésére. Ez megnyugtatott, de azért több mint aggasztó, hogy az internetes gazemberek így garázdálkodhatnak. A banki ügyintézővel konzultálva egy intő jelre azért bukkantunk, ami mások számára is tanulság lehet: szeptember közepén volt egy furcsa SMS-értesítés Google Pay-regisztrációhoz aktiváló kóddal – amit természetesen nem kezdeményeztem. A pénzintézetem nevében küldték, talán ha akkor jelzem ezt a banknál, megelőzzük a csalást. Minden apró jelre figyelni kell, és inkább fölöslegesen aggódjunk, mint utólag kezeljük a bekövetkező bajt s fussunk a pénzünk után.

Nem ejtettek a fejemre

– Még akkor is elbizonytalanodik néha az ember, ha egy adott témában holtbiztos a dolgában. Így történt ez néhány hónapja, amikor felhívott az egyik legnagyobb hazai bank ügyintézője – vagyis ezt állította magáról –, hogy gond van a hitelemmel – mesélte lapunknak nyírteleki olvasónk, Molnár István. – Finoman jeleztem, hogy „csókolom, nekem semmilyen hitelem nincs”, de már közölte is a saját azonosítószámát a hitelesség kedvéért, majd a pontos születési dátumom és az édesanyám neve zárta a sort. Itt már kerekedett a szemem, majd egy sor egyéb hivatalos maszlag és adat után komolyan kezdtem azt hinni, hogy bár én nem vettem fel kölcsönt, valaki visszaélt az adataimmal, és megtette helyettem. Ajánlotta is a hölgy a maga kedves, búgó hangján, hogy a hitelesítés és biztonsági azonosítás miatt – hát persze – adjak még meg pár adatot, aztán segít kibogozni az összekuszálódott szálakat. Itt szólalt meg a vészcsengő! – Hölgyem, az előbb olvasta be jó néhány adatomat. Ha ezeket látja, akkor pár sorral arrébb ott lesz a rendszerben a többi is. Nem? „Persze, persze, csak hát ugye péntek van, meg a hajtás és hasonlók, így sokkal gyorsabb lenne.” Igen, gyorsabb, erősödő gyanakvás közepette javasoltam, hogy ha tényleg ilyen sok a munka, a bankfiók pedig tőlem mindössze egyutcányira van, akkor ne fáradjon, bemegyek személyesen. Első körben megköszönte a javaslatomat – itt újra megijedtem, hogy valaki tényleg hitelt vett fel a nevemre –, majd közölte: mégis csak jobb lenne telefonon. Nem is gondoltam volna, hogy ezt követően mekkora fordulatot vesz majd az addig egész kellemes beszélgetésünk. – Nézze, nem ejtettek a fejemre, több szempontból sán­tít a sztori, és semmit nem adok meg telefonon. „Akkor a k… anyádat” – hangzott a nem túl kedves válasz. Pedig milyen jót beszélgettünk…

Hajnali vásárlás

– Reggel fél nyolckor megszólalt a telefon: egy számomra ismeretlen számról hívtak – mint kiderült, a számlevezető bankomtól –, s azt kérdezték, éjjel vásároltam-e egy tallinni áruházban. Nem igazán értettem, miről van szó, de aztán a hölgy elmagyarázta: a rendszer érzékelte, hogy egy észt shop közel ezer eurót akart levenni a számlámról, de mivel ott még soha nem vásároltam, gyanúsnak ítélték, és letiltották. Igaz, előtte 140 euróval már megrövidített ugyanez az áruház, de mivel az az összeg még belefért a beállított limitembe, akadálytalanul levették a pénzt. Ami azért volt furcsa, mert nem kaptam a telefonomra sem értesítést, sem engedélyt kérő üzenetet, ami egyébként minden tranzakciónál megtörténik. – A bank azonnal letiltotta a kártyámat, és később a pénzt is visszakaptam, de azóta egy plusz biztonsági faktort is beiktattam, bízva abban, hogy a csalók azon már nem jutnak át – osztotta meg velünk a történetét a kisvárdai Szabó Alida.