Kiporzás Kolontáron - Zöldhatóság: nem a technológia, hanem a tározók fedetlensége a legnagyobb gond

Kolontár-Lőrintepuszta, 2012. május 18., péntek (MTI) - Nem a száraz technológia, hanem a tározók fedetlensége okozza a legnagyobb gondot Kolontár külterületén, ahol a napokban a viharos erejű szél miatt újból extrém magas szállópor (PM 10) koncentrációt mutatott ki a zöldhatóság február vége óta üzemelő mérőállomása - mondta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi laboratóriumának vezetője pénteken az MTI érdeklődésére.

Nagy Attila hozzátette: a timföldgyár a hatósági előírásoknak megfelelően benyújtotta a IX-es vörösiszap-tározóra vonatkozó rekultivációs tervét, eszerint ezt a kazettát augusztus végéig lefedik. A cég az átszakadt X-es kazettára vonatkozóan nem nyújtott be intézkedési tervet, a felügyelőség ezért újból kötelezte a lefedés pontos határidejének megjelölésére, ennek kidolgozása folyamatban van. A márciusi hatósági egyeztetésen elhangzott nyár közepi határidőt a Mal Zrt. nem tudja tartani - vélekedett.

Elmondta, hogy csütörtökön a viharos erejű szél miatt átlagosan légköbméterenként 560 mikrogrammos 24 órás átlagértékeket mértek a tározóktól délre elhelyezett mérőállomáson. (Az egészségügyi határérték 50 mikrogramm légköbméterenként egy napra vonatkoztatva.) Hangsúlyozta, hogy a fő probléma a napközben előforduló csúcskoncentrációkkal van, ami több ezer mikrogramm is lehet légköbméterenként. Ez olyan mértékű koncentrációnövekedés, aminek rövid idejű hatása is jelentős egészségügyi kockázatot jelent.

Szólt arról is, hogy a mérési eredmények interneten is terjedő térképes megjelenítése nem szerencsés, mert a hatásterület erősen túlzó. A tározókból származó légszennyezés a tározóktól dél-délkeleti irányban elhelyezkedő Ajka-Padragkút, Szőc, Halimba, Kolontár-Lőrintepuszta és Csótapuszta településeket érintheti a mért koncentrációban. A kiporzás a tározóktól északra fekvő településeket nem érinti, mivel nincsenek szélirányban. Hangsúlyozta azt is, hogy a porszennyezés a forrástól távolodva csökken, ezért mérési eredmények nélkül nem lehet kijelenteni, hogy az észak-balatoni településeken a porkoncentráció megnövekedett. A sajtóban megjelent állításokat túlzónak nevezte. A hatóság a szállópor-koncentráció időbeli változása mellett a toxikus elemek előfordulását is méri: így a nikkel-, kadmium-, arzén-, és ólomtartalmat, a levegő vörösiszap tartalmára a nátrium, alumínium és a vas jelenléte utal - tette hozzá.

Andrásofszky Enikő, Veszprém megyei tiszti főorvos közlése szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat január óta folyamatosan statisztikát vezet a térségben előforduló légúti megbetegedésekről. Mint mondta, a télen ezt a vizsgálatot az influenzaszerű tünetekkel jelentkezők "megzavarták". Az eddig rendelkezésre álló adatokból ezért nem lehet még megbízható következtetést levonni.

A porkoncentráció növekedésére a Greenpeace is felhívta az MTI figyelmét. A környezetvédő szervezet vegyianyag-szakértője, Simon Gergely azt mondta: szeretnék elérni, hogy a Mal Zrt. minél gyorsabban fedje le a tározókat, ami megakadályozza a kiporzást. Megjegyezte, a világ más részein a hasonló tározókat locsolják a porzás ellen. Figyelmeztetett arra is, hogy az ilyen súlyos, több órán át tartó részecskeszennyezés fokozott egészségügyi kockázatot jelent a légúti megbetegedésekben szenvedőkre, az asztmásokra, gyermekekre, idősekre, illetve a terhes nőkre nézve. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet vizsgálata a kolontári és devecseri gyermekek szervezetében nem mutatott ki nehézfémet, de a Greenpeace szerint fontos lenne kiporzással érintett településeken élők vizsgálata - mondta Simon Gergely.

- MTI -