Tavaszi MondoCon-t rendeztek múlt hétvégén a budapesti HungExpo-ban

Április közepén került megrendezésre az anime műfajt szeretőknek a MondoCon elnevezésű két napos rendezvény Budapesten. Volt Cosplay verseny, Karaoke, DDR, Sushi kóstolás, Teaház, AMV vetítés, süti sütés és még számtalan más program, amik közül választhattak az érdeklődők. A rosszabb időjárás ellenére így is nagyon sokan látogattak el kicsik és nagyok.A Japán animáció nem új keletű hazánkban és évtizedek óta gyűrűzik be lassan a köztudatba, bár még mindig rengeteg tévhit kering róla.

Az anime helyzete Magyarországon

Magyarországon az anime műfaja igen lassan kezdett el teret hódítani. A 90-es évek környékén még szinte senki sem tudta, hogy miről is van szó. A legtöbben az amerikai rajzfilmeket nézték, amelyeket a TV-ben lehetett látni. Mindenki emlékezhet a DragonBall és a Sailor Moon: Varázslatos álmok című animekre, amelyek óriási sikert arattak nálunk, bár később levették őket a műsorról. Ahogy időben haladtunk előre, egyre több ilyen témájú sorozatot kezdtek el vetíteni, de különösebb érdeklődést nem váltott ki a hazai nézőkből.

Majd jött a Pokemon ( Pocket Monster ) és hazánkban robbanásszerűen elkezdett növekedni a stílus után az érdeklődés. Még egy jelentősebb animere emlékezhetnek az olvasók, mégpedig a kártyajátékok közül kiemelkedőnek számított Yu-Gi-Oh!-ra. Mindenki kártyázott és párbajozott ennek hatására, ám az első évad került csak műsorra.

Tavaszi MondoCon Budapesten

Szombat délelőtt odaérve a Hungexpo bejáratához, már több méter hosszan kígyózott a sor a jegypéntár előtt, pedig már fél 11 felé jártunk, ami nem volt bíztató, tekintve, hogy a jegyvásárlás reggel 9-kor kezdődött.

A jegyvételt követően rengeteg programmal várták a nagyközönséget a szervezők. Összesen három épületben zajlottak az események.

A nagyszínpadon kerültek megrendezésre a vetítések, cosplay versenyek és bemutatók. Az épület kisebb termeiben lehetett karaokezni, a Kultúr Korner teremben előadások, beszélgetések és vetélkedők zajlottak. Emellett a tükör teremben kaptak helyett a konzolok és a PC-k. A 25-ös csarnok földszintjén rendezkedtek be az árusok, a büfé, a sushibár és a teaház. Az emeleten pedig szabad vagy versenyszerű táncpad ( másnéven DDR ) versenyek zajlottak mindkét nap. A programok mindkét épületben párhuzamosan zajlottak, de, akinek nem volt kedve éppen részt venni egyiken sem, annak lehetősége nyílt az épületek közti füves területen beszélgetni, fotózkodni és ismerkedni más emberekkel.

EuroCosplay válogató a MondoCon-on

Az AnimeCon-ok általános jellemzője a több száz érdeklődő mellett a Cosplay-ezők nagyarányú részvétele. ( A Cosplay a Costum Play angol szó rövidítése, ami egy választott karakternek a megtestesítése, magyarán beöltözik valaki a kedvenc szereplőjének. ) Idén a hagyományos Cosplay versenyeken kívül, ismét megrendezésre került az EuroCosplay is, ami az első előválogató volt a 2012. Októberében megrendezésre kerülő londoni MCM Expo-ra, amelyen két győztes versenyző képviseltetheti Magyarországot.

Aki még nem hallott az EuroCosplay-ről, annak annyit érdemes tudnia róla, hogy 2 versenyző mehet ki országonként. Hogy ki lesz a két szerencsés hazánkból, azt a hazánkban megrendezésre kerülő két nagyobb rendezvényen derül ki. Az első fordulót a hétvégi tavaszi MondoCon-on tartották meg.

Haiku és gésák a Kultúr sarokban

A Kultúr Korner szobában előadások sorozatait hallgathattuk nemcsak animekkel kapcsolatban, hanem főképpen a Japán kulturális világból merítve témákat, amellyel jobban megismerhetjük őket. Többek között ilyen volt az „Előadás a haikuról” Vihar Judittal vagy az „Előadás a gésákról” is. ( A haiku a japán költészet egyik legjellegzetesebb versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelvben előfordult. Három sorból áll, amik rendre 5, 7 és 5 szótagosak. ) Ezenkívül még volt kerekasztal beszélgetés a loli jelenségről, a Graffitikről és a Street Art-ról is. Vörös Zoltán mutatta be a Cool Gear Steampunk-ot és végül, de nem utolsó sorban Dobay Ádám beszélt a Shoujo és Shounen műfajáról.

Bátor emberek a mikrofon mögött

Aki érzett magában egy cseppnyi lelkesedést és bátorságot, az kipróbálhatta énektudását a karaoke szobában. Meglepő módon sohasem volt üresjárat, mind a helyben jelentkezős, mind a versenyszerű éneklésen sokan vettek részt. Volt, akinek jobban ment, volt, akinek kevésbé jobb hang adatott meg. Az éneklésen kívül még néhány másik program is helyet kapott a teremben.

Szombaton és vasárnap 1-1 órán keresztül mini Kaszinót rendeztek. Vasárnapra pedig a zenekvíz jutott, amelyben 30 másodpercig hallhattunk különböző kategóriákból zenei részleteket, amely után kitalálhatta a hallgatóság a címet. A kvízjáték után kezdődtek Japán Zenei Videók vetítése.

Anime Music Video, videójátékok és Japán népdaléneklés

A nagyszínpadon a Cosplay versenyeken kívül még rengeteg érdekes program akadt, amelyet szintén sokan látogattak. A legtöbb esemény szombaton zajlott le, de vasárnapra is maradt még izgalom. Ahogy említve volt a második nap sem unatkozhatott az, aki betévedt a nagyterembe. Az AMV-k mellett ( Klip egy vagy több anime-ből vagy játékból összevágott videóból, amely alá szabadon választott zenét raknak és általában a rajongók készítik. ) láthatott akciódús és látványos konzol versenyeket a nagyérdemű, amiknek az elődöntőjét és a döntőjét játszották le az óriási kivetítőn figyelve.

Ennek apropójából meg kell említenünk, hogy a tavaszi Conon a videójátékok szerelmeseinek a legérdekesebb program a Gamer Show lehetett kipróbálható játékokkal minden platformra. Többek között játszhattak az érdeklődök a még megjelenés előtt álló Terra online nevű MMORPG-vel is. Versenyeket is rendeztek az alábbi verekedős játékokban: Street Fighter x Tekken, Naruto Storm, Soul Calibur, Reality Fighters, illetve a ritmus játékok terén a Dance Central és Michael Jackson The Experience versenyek is megrendezésre kerültek. Az eSportok rajongóit pedig a már hagyománnyá váló MondoCon Live Invitation Starcraft II bajnokság érdekelhette, amin a akár a győztes 50 000 Ft-os díjat is nyerhetett.

A MondoCon történelmében először lépett fel a magyar japán népdalénekes Turcsányi Anasztázia „Ami”, aki 2008 óta ad koncerteket a japán népdaléneklés és a japán pop műfajában.

A HungExpo adottságai közül talán nem elhanyagolható a hatalmas tér a két helyszín között, ami ideális hely a szabad időtöltésnek, amikor a fiatalok nem vesznek részt versenyeken, előadásokon, egyszerűen csak lazítanak és jól érzik magukat a barátaikkal vagy éppen új emberekkel ismerkednek meg. A szabadtér másik előnye, hogy alkalom nyílik a fotózásra is. Néhány bekezdéssel fentebb esett szó arról, hogy a megjelent fiatalok és idősebbek többsége annyira rajong ezért a műfajért, hogy képesek akár a több hónapon keresztül készített ruhájukban megjelenni. Ki versenyre, ki egyszerűen csak a beöltözés öröme miatt. Ennek eredményeképpen nagyon szép ruhaköltemények születtek erre a hétvégére is. Így a kinti tevékenységek egyike közé tartozik a beöltözött emberek fotózása és előszeretettel szeretnek nekik feltenni kérdéseket, mint például „Kinek öltöztél be?” vagy „Hogyan és miből készítetted a ruhád?”.

Az idei évben az első, de nem az utolsó

Összeségében az idei évben az első MondoCon rendkívül élvezetesre sikerült. A két nap során változatos programokkal találkozhattak a rajongók. Mindenki megtalálta a neki tetsző helyszínt. A szervező gárdának is sokat köszönhetnek, hiszen remekül felkészültek egy ekkora tömeg fogadására.

Aki szereti az animeket és mangákat, de még nem volt egy hasonló rendezvényen sem, az feltétlenül menjen el egy helyi vagy pesti rendezésűre, mert megéri és annak is érdemes ellátogatnia, aki nem igazán van oda ezért a „Japánosdiért”.

A Manga, mint a „képregény” megjelenésének egy újszerű változata

A kifejezés jelentése szó szerinti fordításban „véletlenszerű képek” vagy „vázlat”. Az első Japán eredetű mangára emlékeztető alkotás a 12. század táján figyelhető meg fametszetek formájában. A 18-19. század folyamán kezdett el egyre jobban hasonlítani a ma kialakult ábrázolási módra. Az animekkel ellentétben a manga nem a II. világháború után kezdett el fejlődni, hanem valamikor az Edo-kori Japán egyik nagy festőművészének Katzushika Hokusainak köszönhetően került először a hétköznapi tudatba. Ezeket hívják manapság „Hokusai manga”-knak. A mangákra legjellermzőbb stílusjegy az olvasási irány, amely nem a hagyományos balról-jobbra elvet követi, hanem a balról-jobbrát.

Mit értünk anime alatt?

Az anime az „Animation” angol szó rövidítése, amely a nálunk rajzfilmként ismert műfaj összefoglaló elnevezése Japánban és műfajaiban talán szélesebb skálán mozog mint a filmek. Megtalálható benne gyerekeknek, 10-17 év közötti fiatalabb korosztálynak vagy akár sokkal idősebbeknek szóló műfaj is. Még a szexualitás könnyebb és durvább változatai sem mennek ritkaság számba. Ezeken belül természetesen még szélesebb a választék.         

Az anime Japánban a második világháború végén kezdett teret hódítani, amikor az ország zaklatott lelki világban volt. Sok műben megfigyelhetőek például az atombomba gombafelhőinek megjelenése is. Az egyik legismertebb remekmű a 80-as években készült Akira anime adaptációja, amelyben a feszült társadalomban az igen nagy borúlátást hivatott bemutatni.

A Japán animáció rajzstílusát főképp a japánképregényekre ( manga ) vezethető vissza, aminek Osamu Tezuka tekinthető atyjának. Ő volt, aki megteremtette a mai napig az animekre jellemző rajzstílust, mint például a túlzó nagy szemű karaktereket. Az amerikai rajzolással ellentétben, ahol részletesen kidolgozott figurák vannak, az általa megrajzolt szereplők arcát elnagyolva, a nagy szemekbe két csillogó pontot téve érzelmeket és a fej feletti jelölések remekül kifejezhetnek mindent és nem kell az arcok részletes mimikájával foglalkozniuk. Egyébként is a Japán mangakiadóknak és stúdióknak az egyhetes megjelenések miatt rendkívül kevés idejük van részletesen kidolgozni mindent. Viszont ezzel az ábrázolási móddal költségvetés szempontjából egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte.