Kolontár-jelentés: az összes hatóság hibázott

Később pedig a teljes kárelhárítási folyamatot egymásnak ellentmondó, sokszor megalapozatlan információkra épülő hatósági tájékoztatás kísérte végig - ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke és Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport szakértője mutatott be szerdán újságíróknak.

A MAL Zrt. tízes kazettája 2010. október 4-én délben szakadt át. Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna és Kisberzseny településeket érte el a mérgező zagy, amely a Torna-patak és a Marcal folyó völgyét is beszennyezte, annak élővilágát kipusztította. A katasztrófában tíz ember halt meg és körülbelül százötvenen szenvedtek súlyosabb vagy könnyebb sérüléseket. A kiömlött iszap és lúgos zagy összesen körülbelül 1000 hektárnyi területet öntött el.

A hatóságok a katasztrófa után gyorsan és határozottan, de nem mindig hatékonyan dolgoztak. Ennek egyebek mellett az információhiány volt az oka és az, hogy rosszul szervezték meg a kommunikációt. A károsultak napokig egymásnak ellentmondó információk alapján kényszerültek olykor egész egzisztenciájukra kiható döntéseket hozni. A baleset utáni időszak első napjaira jellemző kormányzati kommunikációs hiányosságokat elsősorban a civilszervezetek (például a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport) enyhítették: tőlük érkeztek az első mérési adatok, illetve a használható egészségügyi tanácsok is.

A jelentésben emlékeztetnek: a hatóságok és intézmények az első napokban évtizedekkel korábbi mérési eredményekre hivatkozva nyilatkozták azt, hogy a vörösiszap összetétele nem jelent komoly egészségügyi és környezeti veszélyt. Nem adtak tényszerű tájékoztatást a szennyezés esetleges radioaktív hatásáról, a levegő porszennyezésének egészségügyi következményeiről, valamint a talajszennyezésről sem.

A MAL Zrt. az egységes környezethasználati engedély kérelmezésekor a lerakott anyagot a nem veszélyes kategóriába sorolta, holott a lúgosság miatt ezt kellett volna tennie. Egyelőre nyitott kérdés, de helyi beszámolók arra is utalnak, hogy a cég a katasztrófát megelőző hetekben már felfigyelhetett a tározó problémáira, de erről egyetlen hivatalos szervet sem tájékoztatott - olvasható a tanulmányban.