Prága varázsa: tévénézés közben ragadt rá a cseh nyelv

The more languages you know, the more of a person you are – mondják angolul (ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy), és dr. Csiky Nándor ezt azonnal lefordítaná németre vagy csehre is. A Nyíregyházán élő angol-német tolmács, nyelvész, gépészmérnök örömmel vett részt önkéntesként a Nyíregyházi Egyetem szervezésében lebonyolított nyári egyetem munkájában, ahol az egyik magyarul tanuló hallgató Newcastle-ban élő angol másodunokatestvére, Alexander Henderson volt. Már akkor tudta, hogy hamarosan ő is „nyári egyetemista” lesz Prága városában, ahová ösztöndíjjal jutott el. De hogy kerül a képbe a cseh nyelv, mi vonzza Franz Kafka, Jaroslav Hašek, Ivan Lendl vagy éppen Miloš Forman szülőhazájában?

Prága-széli erdőben futott sokat

– Gyerekkoromban sok jégkorong- és futballmeccset néztem a tévében, így ismerkedtem meg a cseh és a szlovák nyelvvel. Főleg öntevékenyen, hobbiból tanultam ezeket a nyelveket az évek során, illetve körülbelül 20 éve háromhetes cseh nyári egyetemi képzésre is eljutottam, az angol és a német pedig munkanyelvem lett – adott magyarázatot érdeklődésére dr. Csiky Nándor, aki az autók világában is ragaszkodik a cseh gyártmányokhoz: két farmotoros Škoda birtokosa, amelyek összesen több mint 90 évesek. – Az autókat elsősorban városi és megyei forgalomban használom, és alkalmanként határon túlra is eljutok velük; az idén a nagykaposi veteránautó-találkozón járt az egyik négykerekű. Az alkatrészbeszerzés maga is sokszor igényli a cseh és szlovák nyelv ismeretét.
– Minden egyes nyelven beszélni egyedi és semmi máshoz nem hasonlítható élmény, amit számomra nyelvészként is érdekes megtapasztalni és vizsgálni. Azért pályáztam az államközi ösztöndíjra, hogy felfrissítsem, illetve fejlesszem a cseh nyelvtudásomat és azt is megnézzem, az 1348-ban alapított prágai Károly Egyetem hogyan szervez nyári egyetemi képzést. Amíg Nyíregyházán a nyári egyetemet dr. Kiss Kálmán szakmai vezető és tanár példaértékű koordinálásával viszonylag kis létszámmal, családias, közvetlen hangulatban rendezték meg, addig Prágában 33 ország 109 hallgatója – köztük rajtam kívül három magyar anyanyelvű – folytatott tanulmányokat 4 héten keresztül. Mind a nyíregyházi, mind a prágai nyári egyetem nagyszerű élményeket és hatékony nyelvtanulást biztosított tanulóinak. Prágai osztálytermünk a cseh főváros történelmi negyedének ékességére, a Hradzsinra és a Mánesův mostra, a Mánes-hídra nézett. 

Tíz-tizenkét csoportra osztva napi 5 órát tanultunk csehül, nyelvileg nagyon hasznos volt az egy hónap, a folyékonyabb beszédet és szókincs gazdagítását egyaránt elősegítette. Egy magyarnak könnyebbnek tűnhet a cseh nyelv, mint mondjuk egy franciának, vagy amerikainak, mivel vannak hasonló, vagy azonos „különleges” hangzóink, így a „gy”, „ny” vagy „ty” és a magyar nyelv több száz szláv eredetű jövevényszava is nyújt némi kapaszkodót a magyar anyanyelvűnek. Ilyen megfelelések például az ubrus (abrosz), az okurka (uborka), a malina (málna) vagy a čtvrtek (csütörtök). Amivel viszont nekünk is meggyűlhet a bajunk, az a mássalhangzó-torlódás, akár egy olyan alapszóban is mint a čtvrtek. Ezek megfelelő kiejtése – főleg gyors beszédben – bonyolult számunkra. Az igazi nehézség azonban a cseh nyelvtanban rejlik, amely annyira formagazdag és rétegzett, hogy állítólag a cseh anyanyelvű egyetemi hallgatók 50 százalékának is gondokat okoz. Én például ki sem tűzöm célul a cseh nyelvtan hibátlan használatát, miközben a tanáraim szerint az esetek többségében akcentus nélkül beszélem a nyelvet. 
– A szabadidőmben sokat futottam egy Prága-széli erdőben és bejártam a belvároson kívül sok külvárosi negyedet is. Főleg azokra a helyekre voltam kíváncsi, amelyek nem számítanak turisztikai célpontnak. Magyarul és csehül is sokszor láttam korábban régi csehszlovák televíziós sorozatokat, mint a Prágában forgatott „Nők a pult mögött” és „Mentők”. Elmentem az előbbi fő helyszínére, az Október 14. térre, amely a környező házak alapján beazonosítható volt, azonban a filmben szereplő ABC-áruházat már lebontották. Ezen túl voltam a Mentők című tv-sorozat jellegzetes mentőközpontjában Holešovice városrészben. A Škoda-mentőautók helyén az egykori garázsban ma könyvesbolt található, ahol három könyvet vásároltam. Meglepett, hogy ez az udvar ma nem zárt, bárki beléphet és megtekintheti a filmből jól ismert falakat. Az a furcsa, bárkit kérdeztem a környéken, a legtöbben már nem tudták, hogy milyen filmet forgattak ott.
Dr. Csiky Nándor és hallgatótársai a prágai nyári egyetemen azt is feladatul kapták, hogy csehül tartsanak prezentációt.
– Valakik szakmájukat, munkahelyüket mutatták be, én Nyíregyházát. Elmondtam, hogy a város újratelepítése a 18. században tirpákokkal történt, akik nyelve nagyon hasonlíthatott a mai cseh és szlovák nyelvre. Nyíregyháza idegenforgalmi nevezetességeit is bemutattam. A hallgatóság soraiban a prágai tanárnőn kívül többek között egyiptomi, izraeli, ukrán, fehérorosz és német nemzetiségű hallgatótársak ültek, egyikük jövőre budapesti és nyíregyházi látogatást tervez, szeretne személyesen is meggyőződni ennek a vidéknek a varázsáról. Érdekesség, hogy amikor az egyik izraeli hallgatótársamnak elmondtam, hogy a városom testvérvárosa Kiryat Motzkin, szinte meghatódott és sokszor érdeklődött erről a testvérvárosi együttműködésról.
Szintén találkoztam a Károly Egyetem magyar szakának egyik fő oktatójával, dr. Jiří Januškával. Bemutatta nekem az ottani magyar tanszéket, amelyre legutóbb 14 cseh nemzetiségű magyarszakos hallgatót vettek fel, ami igen magas számnak számít. Hallgatóik évente jönnek magyarországi tanulmányútra. Az oktató eddig Budapesten kívül főleg Nyugat-Magyarországra vitte el magyar nyelv és irodalom szakos csoportjait, ezért például Krúdyra, Kölcseyre és Petőfire utalva igyekeztem meggyőzni, hogy jövőre Nyíregyházára és környékére is látogassanak el. Ha jönnek, biztosan segítek nekik a kalauzolásban, mindenesetre felkeltettem az érdeklődését.