A paralimpiáról álmodik az ülőröplabda-válogatott ásza

Magabiztos teljesítményt nyújtva nyerte meg decemberben a B divíziós ülőröplabda-Európa-bajnokságot a magyar válogatott, mellyel kivívta annak a jogát, hogy az idei olaszországi kontinensviadalon már az elitben szerepelhessen. A bravúrt elérő együttesben több nyíregyházi kötődésű játékos is ott volt, köztük az torna legjobbja, Kertész Róbert, aki tizenhárom éves korában ismerkedett meg a sportággal.

Kézilabdázónak készült

– Mindig is fontos részét képezte az életemnek a testmozgás, a sportolás, hiszen már egészen kicsi koromban úsztam, majd kézilabdáztam, ez utóbbit ráadásul elég komoly szinten űztem, az volt a tervem, hogy egy napon profi kézilabda játékossá váljak – kezdte visszaemlékezését megkeresésünkre Kertész Róbert. – Ötödikes voltam, amikor megtörtént az a baleset, amelyben térd alatt elvesztettem a bal lábam. Amikor eszembe jutnak a történték, abból mindig erőt próbálok meríteni, igyekszem úgy megélni a mindennapokat, hogy a felfogásbeli különbség minden pillanatban pozitív irányba tereljen. Visszakanyarodva a sporthoz, tizenhárom évesen ülőröplabdáztam először, bár sokáig nem találtam a helyem, de végül csak megtetszett a légkör és mivel mindenféleképpen szerettem volna egy olyan elfoglaltságot, ahol hasznosan töltöm el az időt, így nem is kellett tovább keresgélnem. Az sem volt mellékes, hogy a nyíregyházi csapat, a Piremon SE többszörös bajnok és kupagyőztes klubként fogadott, így náluk remek alapot kaptam, lényegében ők szeretették meg velem ezt a sportágat.

A röplabdázás hamar szerelemmé vált, ennek eredményeképpen pedig Robi viszonylag gyorsan eljutott a válogatottságig. A további fejlődése érdekében azonban elkerülhetetlen volt, hogy egy a fővároshoz közeli csapathoz szerződjön.

Meghívó a válogatottba

– Kezdetben még én magam sem gondoltam, hogy eljuthatok egy komolyabb szintig, aztán amikor tizenöt-tizenhat éves koromban megkaptam a meghívót a válogatottba, az adott egy újabb hatalmas lökést. Rengetegen biztattak, hogy dolgozzak, edzek, csináljam, látták bennem a lehetőséget, én pedig lépésről-lépésre haladtam előre. Az érettségit követően Raska Gyula akkori és jelenlegi szövetségi kapitány javaslatára Budapestre költöztem, elsősorban azért, hogy több lehetőségem legyen az edzésre, akkor már heti öt-hat tréninggel készültem, ami a játékomon is meglátszott – folytatta Róbert. – A sikereimet elsősorban az edzőimnek köszönhetem, közülük is kiemelve Balogh Istvánt, aki rengeteget segített, azt hiszem, hogy a tudása egészét átadta, valamint a már említett Raska Gyulát, akivel nem csak kollegiális, hanem baráti a viszonyunk. Persze mindig van hová fejlődni, úgyhogy továbbra is igyekszem a lehető legtöbbet kihozni magamból. Klubszinten ma már én is a váci Mozdulj SE csapatát erősítem, ahol több válogatott játékos is a keret tagja. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a női és a férfi nemzeti csapat is minél inkább fejlődni tudjon, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy többet készüljünk és játsszunk együtt. Persze szeretnénk, hogy több klub legyen a bajnokságban, hiszen az nagyobb versenyhelyzetet, ezzel együtt pedig a színvonal növekedését eredményezné. 

Az idei év egyik legnagyobb kihívása a válogatott számára az A divíziós Európa-bajnokság, na meg persze a tavaszi Nemzetek Ligája lesz, így bőven van megoldandó feladat.

– A 2023-as szezon első fontos kihívása az Ezüst Nemzetek Ligája, ahol az európai középmezőny szerepel, így nem titkolt célunk, hogy az első három között zárjunk – ecsetelte a terveket a nemzeti csapat kiválósága. – Mivel erre viszonylag korán kerül sor, így a kontinenstornát követően nem engedhettünk túlságosan le. A legfontosabb kihívás persze az októberi Eb lesz, ahol mertünk nagyot álmodni és az első nyolc hely valamelyikének megszerzésére készülünk. A Nemzetek Ligája abból a szempontból jó mérce, hogy lemérhetjük, hol is tartunk, hiszen megmérkőzünk majd olyan csapatokkal, akikkel az év végi Európa-bajnokságon is összefuthatunk.

Cél az paralimpia

Ami az egyéni célokat illeti, Robi feltett szándéka, hogy részt vegyen a paralimpián, ha nem is 2024-ben, akkor négy évvel később, 2028-ban. Erre viszont nem biztos, hogy az ülőröplabdában van a legnagyobb sansza.

– A paralimpiai kvalifikációt tekintve az első három-négy európai csapat olyannyira be van betonozva, hogy mellettük lényegében lehetetlen kvótát szerezni. Az ötkarikás játékokon való szereplés viszont nagy álmom, így elkezdtem készülni egy teljesen más vonalon, megpróbálkozom a para-tollaslabdával. A két sportág remekül kiegészíti egymást, hasonló az izommunka, a mozdulatsor, a mozgáskultúra, így párhuzamosan űzhetők egymás mellett. Huszonöt éves vagyok, szeretnék egy eredményes sportkarriert megvalósítani, erről nem vagyok hajlandó lemondani. Mindig is vonzott, hogy megmérettessem magam egy egyéni sportágban is, nagy vágyam teljesülne be azzal, ha már a párizsi paralimpiára sikerülne kijutnom, de igazából nyomás nélkül készülök, hiszen a legfőbb cél a 2028-as játékok. Los Angelesben viszont már eredményt akarok elérni – zárta a beszélgetést a sportoló. 

Ülőröplabda
A világ egyik legnépszerűbb játékának – a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) népesebb, mint a labdarúgók, vagy a kosárlabdázók szervezete – mozgássérültek által űzhető verziója 1976-ban mutatkozott be a paralimpián, négy évvel később Moszkvában pedig már a versenyprogram egyik legnépszerűbb száma volt. A csapatokat, ahogy az álló röplabdában itt is hat-hat játékos alkotja, akik egy 10x6 méteres pályára ülnek fel, a férfiakat 115, a nőket 105 centi magas háló választja el egymástól. Magyarországon a férfi szakág a sikeresebb, 1988 és 2000 között minden paralimpián ott volt, 1986-ban és 1989-ben vb-ezüstérmes, 1995-ben Európa-bajnok volt. A női válogatott 2010-ben alakult meg.       

Para-tollaslabda
A para-tollaslabda olyan sport, amelyet bármilyen életkorú, testi fogyatékossággal élő nők és férfiak egyaránt játszhatnak. A sportág először a 2020-as paralimpiai játékokon debütált Tokióban. A tollaslabdához hasonlóan a para-tollaslabdát is téglalap alakú pályán játsszák két térfelen, amit egy háló választ el. A para-tollaslabda célja, hogy az ütő segítségével a játékos a labdát átüsse a háló egyik oldaláról a másik térfélre. A versenyeket játszhatják egy az egy ellen (női/férfi), párosban (női/férfi), illetve kevert párosban (nő-férfi).