Egyetemen fészkelő partifecskék

– A természetfotók készítőjétől sokat tanultam mind szakmailag, mind emberileg. Amellett, hogy lenyűgöző tudással rendelkezik, több évtizede kitartó és szorgalmas kutatómunkát végez – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Habarics Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park tájegységvezetője korábbi oktatójának, prof. dr. Szép Tibor különleges természetfotó-kiállítását, amely november 22-éig tekinthető meg a Nyíregyházi Egyetem kerengőjében.

Hosszú évek munkája

A közel ötven felvétel mindegyike a védett madárként számon tartott partifecskék különböző viselkedési formáit (úgy mint a fészkelés vagy a táplálkozás) örökíti meg. A kiállításon megtekinthető képek az elmúlt közel húsz évben a Felső-Tisza mentén, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Nyíregyházi Egyetem Környezetvédelmi Intézetének kutatási projektje során készültek, a közös program a partifecskék telepes fészkelésének jellemzőit és az állományváltozást befolyásoló hatásokat vizsgálta.

– A természetfotózás nagy örömömre a reneszánszát éli. A képeken látható kistestű partifecskék alapvetően nem tartoznak a különösebben látványos madárfajok közé, de Szép Tibornak mégis sikerült színes és lüktető fényképeket készítenie. Nagyon örülök, hogy ezeket a fotókat most a fiatalabb korosztály is megtekintheti, további célunk, hogy ezt a kiállítást középiskolákba is elvigyük. Külön örvendetes, hogy az alkotó a képekhez magyarázó szövegeket is készített, így lesz abszolút informatív az egész – méltatta a fotókiállítást Habarics Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park tájegységvezetője.

Prof. dr. Szép Tibor a keddi megnyitón a partifecskék (Riparia riparia) jellemzőiről, illetve a kutatási projekt eredményeiről beszélt. Elmondta, a Tisza mentén fészkelő állomány az elmúlt évtizedekben (1990: 33 ezer pár; 2021: 2 ezer pár) jelentősen csökkent, hasonlóan a többi hosszútávon vonuló madárfajhoz. A szeptembertől áprilisig tartó időszakban a Szaharától délre fekvő közép-afrikai területeken telelnek, többségük május-június során érkezik vissza a Tiszához, amikor megkezdik a fészkelést.

Emberi szokások 

– Az évek során megfigyeltem, hogy a partifecskéknek is megvannak a szokásaik, akárcsak az embereknek, legyen szó a játékról, a társas együttélésről vagy az étkezésről. Ezeket igyekeztem a képeken is megörökíteni. Ezzel a kiállítással is szeretnénk felhívni a figyelmet az állománycsökkenésre, amit közös erővel jó lenne megállítani – fogalmazott a Nyíregyházi Egyetem Környezetvédelmi Intézetének oktatója, aki a bálnákkal állította párhuzamba a partifecskéket.

– Pár éve vált közismertté, hogy a bálnák mekkora szerepet játszanak az óceáni ökoszisztémába, hátha egy hasonló folyamat játszódik le a partifecskék esetében is – mondta Prof. dr. Szép Tibor.