2024.05.04. 20:00
Itt minden adott egy jó biciklitúrához
A Felső-Tisza-vidék a vízitúrázók mellett a kerékpárosokat is tárt karokkal várja.
Forrás: Deák Attila archívuma
Hazánk legjobb biciklis túraútvonalának választották a középkor örökségét és ősrégi vulkánok maradványait bemutató Beregi kört. Az Év kerékpárútja pályázatra több tucat nevezés érkezett, melyek közül szakmai zsűri választotta ki a döntős tizenegyet. A több mint 11 ezer szavazatból a legtöbbet a beregi élménytúra kapta.
Fotó: Deák Attila archívuma
– Az Év kerékpárútja címet 2020 óta ítélik oda közönségszavazat alapján. Azokat a kerékpárutakat, túralehetőségeket keresték és keresik minden évben, amelyek kellően attraktívak, biztonságosak és jól bringázhatóak. Voksolni az Aktív Magyarország Facebook-oldalán lehetett, aminek közel 100 ezer követője van. Ez azért nagyon fontos, mert a sokszor ismeretlen, előítéletekkel küzdő, a fővárostól távol eső Felső-Tisza-vidék és Bereg ezzel felkerült a kerékpározás szerelmeseinek mentális és turisztikai térképére – hangsúlyozta Deák Attila. A Középkori Templomok Útja Egyesület túravezetője hozzátette: a cím pozitív hatásait már most érzik, hiszen az eredményről a szakmai fórumok mellett az országos lapok is beszámoltak, így rengeteg potenciális turistához eljutott a híre.
– Ennek a térségnek a turizmusa az 1970-es évek óta alapvetően a vizek mentén szerveződött. Ha valaki vízitúrázni szeretne, a bakancslistájára előbb vagy utóbb felkerül a Felső-Tisza-vidék, ez hazánk legautentikusabb és legtermészetközelibb vízitúra útvonala. Tehát míg a vízi turizmus évtizedek óta meghatározó a térségben, a kerékpáros turizmus még nem épült be a köztudatba. Megjelenése annak köszönhető, hogy a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság több száz kilométeren leaszfaltozta a folyók árvízvédelmi töltéseinek koronáját, létrehozva egy jól és biztonságosan bebiciklizhető hálózatot. S ha hozzávesszük a külterületi bringautakat, kiderül, hogy a Balaton után a Felső-Tisza-vidéke rendelkezik Magyarország legnagyobb kerékpározható infrastruktúrájával. De ha ez nem lenne elég, mindehhez még hozzáadódnak az alacsony forgalmú mellékutak… Ez egy olyan komoly turisztikai adottság, amivel a szektor fontos szereplőjévé lépett elő – magyarázta Deák Attila.
Rengeteg a látnivaló
A turisztikai szakértő 2012 óta szervez és vezet örökségtúrákat, és azt tapasztalta – amit a visszajelzések is megerősítettek –, hogy a Felső-Tisza-vidéki, egyedülálló aprófalvas településszerkezet kifejezetten vonzó a bringások számára.
– Az alföldi túrákkal ellentétben, ahol sokszor 40–50 kilométer van két település, azaz lehetséges pihenőhely között, itt 5–10 kilométerenként beleütközünk egy-egy faluba, ráadásul rengeteg a látnivaló ezen a vidéken. A térség egyik sajátosságát a középkori templomok adják, amiknek az az egyedisége, hogy két művészeti korszak lenyomatát hordozzák magukon: a középkor és a reformáció korának örökségét. A Középkori templomok útja tematikus útvonala ennek a bemutatására szerveződött, és 2017-ben elnyerte a Magyarország legjobb kulturális úti célja címet. Az elmúlt években ez a két szempont össze is kapcsolódott, a Felső-Tisza-vidék felfedezését és az örökséghelyszínek megtekintését kerékpárral javasoltuk mi is, amire rendkívül nyitottak voltak – és ma is azok – az emberek. Nem utolsósorban a térség rendkívül kedvez a szelíd turizmusnak, tehát azok, akik mondjuk a nagyvárosi nyüzsgéstől szeretnének elmenekülni vagy természetközeli, sajátos atmoszférájú helyszínt keresnek, itt megtalálják a számításukat.
Kerékpárosbarát vidék
Nem elég, hogy egy terület jól kerékpározható legyen, fontos, hogy a túrázók érezzék: tárt karokkal várják őket.
– Úgy öt éve indul el az a folyamat, aminek az a célja a kerékpárosbarát régió kialakítása. Számos fejlesztés valósult itt meg többek között a református és az evangélikus egyház, a helyi önkormányzatok és civil szervezetek hozzájárulásával. Debrecen és Záhony között több mint 350 kilométeren jelzett kerékpárút-hálózat jött létre, körülbelül 400 orientációs tábla segít a tájékozódásban. Emellett rengeteg kerékpáros pihenőpontot és túraközpontot alakítottak ki a kiemelt örökséghelyszínek mellett, a települések szívében. Szerettük volna a turisták, látogatók komfortérzetét javítani, emiatt rengeteg új szálláshely, célzott szolgáltatás létesült. Mindeközben templomok, műemlékek újultak meg, az útvonalak mentén egyre több látványosság fogadja az ide érkezőket, akik a szervezett túrákon szak-, túra- és idegenvezetővel barangolhatják be a környéket. Azért jelöltük a pályázaton a Beregi kört, mert ez a túra a leglátványosabb része a Felső-Tisza-vidéknek, a biciklisbarát szolgáltatási rendszerek és a látványosságok tekintetében ez a legexkluzívabb rész.
– Az Év kerékpárútja cím elnyerésével tehát mérföldkőhöz érkeztünk – fogalmazott Deák Attila –, kommunikációs szempontból biztosan: végre sikerül ezt a varázslatos vidéket országos körökben is népszerűsíteni.
A Beregi kör
A Gergelyiugornyáról induló túra 50 kilométernyi élménnyel vár. A keletre startoló út első látnivalója Tákos református temploma, melyet mezítlábas Notre Dame-ként is emlegetnek. A zsindelytetős templomokból lesz még bemutató: Csarodán, Tarpán és Márokpapin is lehet találkozni a középkorban emelt lenyűgöző épületekkel. Tarpán az őstermészet mutatja meg magát, a Nagy-hegy romvulkánja a földtörténeti múlt valóságát fedi fel. A kis forgalmú aszfaltutakon tekerők számos kerékpáros pihenőnél, túraközponton fújhatják ki magukat. A táblák minden esetben mutatják a helyes irányt, így eltévedni nem könnyű. Nyáron érdemes hűsölni egyet a Tisza vizében a jándi vagy a gergelyiugornyai szabadstrandon. A kör kiegészíthető egy tivadari kitérővel, ahol a Tisza bemutatóház és a szabadstrand a fő látnivaló. Aki Beregbe látogat egy bringatúrára, biztosan élményekkel megpakolva tér haza. Ez a túra azonban csak a jéghegy csúcsa, a térség egy teljes kerékpártúra-hálózattal vár vissza – olvasható az aktivmagyarorszag.hu-n.
