Szívhez szóló volt a Váci-túra

Idestova tizenkilenc éve, 2005 késő őszén Nyíregyházán Váci Mihály szellemét őrző, s ébresztő irodalmi délutánt tartottak. Ekkor néhány, a költőt tisztelő, munkásságát szerető ember elhatározta, hogy egyik ismert versét szabadon értelmezve, őt nemcsak szeretni lehet, hanem tenni is kell érte. Tizenkét tenni akaró magánszemély megalakította a Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesületet. A megalakult egyesület többek között célul tűzte ki, hogy a költőről elnevezett országos túramozgalmat szervez és indít.
A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület tagjai felkerekedtek, hogy teljesítsék a Váci Mihály országos túramozgalomhoz kapcsolódva  a Váci emlékhelyek és emlékjelek felkeresését. 
– Többek között célunk, hogy aki e túramozgalom keretében felkeresi a költő életét meghatározó helyeket, még egységesebb képet kapjon Nyíregyháza nagy szülöttjéről – közölte Bihari Albertné, aki a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület alapító titkára. – A Szeder utca 59. alatt egykor álló zsúptetős cselédházban született. Életrajzírója, Kovács Sándor Iván így jellemzi gyermekkori környezetét: „Nincs még egy költőnk Illyés Gyula óta, akinek indulását oly meghatározó erővel befolyásolná szülőföld és családi környezet, mint Váci Mihályét. Szülőföldjéről egyszerre hozta magával a nyírségi tájak és a szociális nyomorúság élményét; a tébécé halálos fenyegetésén kívül egyedül ezt jussolta „névtelen kis cseléd” őseitől, s költészetének és prózájának mindvégig éltető közege ez a kettős inspiráció”. A költő 15 éves koráig lakott egy szobában csonttuberkulózisban szenvedő nagyanyjával. Hat testvére közül csak egy maradt életben. 1970. október 29-én a Nyírségi Ősz keretében a Nyíregyházi Városi Tanács VB művelődésügyi osztálya, a TIT megyei és városi szervezete, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Kölcsey Ferenc Gimnázium, az általános iskolai diákotthon és a Móricz Zsigmond Színház Váci Mihály-emléknapot rendezett a költő tiszteletére. E napon márványtáblákkal jelölték meg a költő életének szülővárosához kötődő három fontos színhelyét. Az első táblát egykori családi házukra helyezték, ahol a költő gyermek- és ifjúkorát töltötte (Bartók B. u. 32.).

A „Szőke város” szülötte 1924. december 25-én, Ókisteleki szőlő egyik házában látta meg a napvilágot. Iskolai tanulmányait az evangélikus elemi iskolában kezdte, majd a Községi Jókai Mór Polgári Fiúiskolában folytatta. Példás magaviseletű és jó tanulmányi előmenetelű diákként nyert felvételt a tanítóképzőbe, amelynek elvégzését követően a manda-bokori iskolába került tanítónak. A nyírségi tanítóskodás után a Művelődésügyi Minisztériumban és a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott. Utóbbi helyen több irodalomtankönyvet szerkesztett. 1955-től jelentek meg versei, ugyanebben az évben első kötete is. 1963-tól haláláig országgyűlési képviselő. 1970-ben, Vietnamban halt meg, ahová egy kulturális delegáció tagjaként érkezett. Teste nem a nyírségi homokban pihen, Budapesten temették el. Pártvezetők javaslatára már a halála évében utcát neveztek el róla szülővárosában, pontosabban a Kisteleki utcát keresztelték át a költő nevére. 1970. október 29-én Váci Mihály-emléknapot rendeztek. E napon márványtáblákkal jelölték meg a költő életének szülővárosához kötődő három helyszínét. Az első táblát egykori családi házukra helyezték, ahol a költő gyermek- és ifjúkorát töltötte. Táblával jelölték meg a Kölcsey Gimnázium, az egykori tanítóképző intézet épületét is, ahol 1938-tól 1943-ig sajátította el a tanítás mesterségét. A harmadik táblát a költő első munkahelyének, a manda-bokori iskola falára helyezték el, ahol Váci 1943-tól 1945-ig oktatta a diákokat. 1976-ban, a Bessenyei téren leplezték le a költő bronzszobrát, ifj. Szabó István alkotását. A Városi Művelődési Központ 1984-ben vette fel Váci nevét, akinek emléktábláját is elhelyezték a bejáratnál. A rozsrétbokori 8. sz. Általános Iskola 1990-ben vette fel a költő nevét. Tiszteletére emléktáblát és 2000-ben mellszobrot is állítottak. 2004-ben emléktáblát lepleztek le szülőházának helyén álló épület falán a Szeder utcában. A borbányai művelődési házban egy a költő nevét viselő Irodalmi Kávéház őrzi és ápolja Váci Mihály szellemi örökségét.