Versei hűségre tanítanak

Ókisteleki szőlőben, a Szeder utca 59. szám alatt született 1924-ben, méghozzá karácsonykor – soha szebb ajándékot nem kaphattak volna Váci Mihály szülei.
– A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő a sokaság fiaként izgatott, tüntetett, énekelt a szegények hatalmáért, s tette egyre dühösebb hittel, reménye ár-apálya szerint, hol csendesebb, hol keserűbb szavakkal. Élt káromkodva, énekelve, talpra segítve a délibábot, a minduntalan orra bukó jövőt, jövőcskét. Élete véletlen vége felé rájött, amire nagy költőink mindig is ráéreztek: a hitből is megárt a sok, ha nem igazolja vissza, nem hitelesíti a valóság. Ettől fogva írta keserűen nagy verseit hazára találásról – emelte ki emlékező beszédében Illyés Péter, a Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesül titkára.
– Munkálni egyforma gonddal múltat és jövőt – ezt hagyta ránk feladatnak a sokaság fia, a szegények hűségese. Versei útjelzők: a jövő erre van, erre menjünk!  De mi, utódokká szomorodott barátai tudjuk-e még azt a pacsirtalobogást, azt a céltudatos hitet, amelyre szükségünk van? – tette fel a kérdést. – Tudjuk, persze, hogy tudjuk, de már nagyobb a korma, mint a lángja – állapította meg Illyés Péter. Hozzátette: az elfogultak még igennel válaszolnak, hiszen kell-e eső a homokra, kell-e, hogy a szabadság gazdaggá tegyen bennünket?
– Mit tudnak ezek a versek? Tanítanak hűségre, szoktatnak emberségre, tudják a múltat és remélik ugyanazt a jövőt, amelyet mi.

Közeleg a centenárium

– A közösség szószólója volt, de lírai publicista is. Azt fogalmazta meg, amit a köztudatba vinni kötelességének tartott. Életműve pedig korának legnépszerűbb költőjévé emelte. Nem véletlen, hogy intézményünk Váci Mihály nevét viseli, az év minden napján büszkén hivatkozunk rá – hangsúlyozta Mészáros Szilárd. A kulturális központ igazgatója hozzáfűzte: jövőre lesz a költő-író születésének századik évfordulója, s a már hagyományos áprilisi Váci Mihály vármegyei szavalóversenyen és a decemberi koszorúzáson túl szeretnének méltóképpen emlékezni a centenáriumon.

Az ünnepség előtt Váci Bessenyei téri szobránál, utána a kulturális központ előtti emléktáblájánál hajtottak fejet és helyezték el a tisztelet koszorúit.