2023.12.20. 17:49
Szimpla Színház – dalok az emberi méltóságért
Az elfogadást erősítette a Periféria Egyesület és a Labor Café közös programja.
Fotó: Pusztai Sándor
„Ahány ember, annyiféle csodálatos világ” – énekelték a Mandala Dalszínház művészei szerdán nyitódalként a Mindannyian mások vagyunk című szerzemény refrénjét a Labor Caféban. A Tabulapláza Alapítvány adománykávézójában Szimpla Színház várta az érdeklődőket s azokat az otthon nélkül maradt embereket is, akik az utcai hajléktalan ellátással több évtizede foglalkozó Periféria Egyesület ügyfelei.
Már jóval a kezdés előtt kedélyes beszélgetés, érezhető várakozás előzte meg a karácsonyi kulturális programot, volt, aki egy tálcányi finomsággal érkezett, hogy azt a műsor végén közösen fogyasszák el.
Szimpla Színház – dalok az emberi méltóságért
Fotók: Pusztai SándorAz alapítvány és az egyesület együttműködése nem új, hiszen a kávézóban önkéntesek készítik a hajléktalan embereknek a szeretetszendvicset, a Szimpla kávé program célja is az, hogy a közösen elfogyasztott kávé, a beszélgetés közelebb hozza az embereket.
– Minden ember számít, ez a projekt címe, melynek legfőbb üzenete, hogy az emberi méltósághoz való jog alapvető. Az utcán élő, a legnehezebb sorsú embereknek segíteni pedig kötelességünk – mondta elkötelezettségükről Fekete Éva, az adománykávézó vezetője, aki szerint a kétirányú érzékenyítésnek fontos üzenete van, az elfogadás.
– Reméljük, hogy ezzel a nappal, a dalokkal, az együtt töltött idővel sikerült egy apró ünnepi fényt vinni az életükbe – tette hozzá.
Az újrakezdésben is segíthet
– Mindennap azért teszünk, mert mi abban hiszünk, hogy minden ember számít. Elsősorban az otthon nélkül maradt emberekről szól a program és természetesen a lakosságról, mert szeretnénk közelebb hozni őket egymáshoz – erről, és az uniós támogatást is elnyert szakmai projektjük lényegéről már dr. Szoboszlai Katalin beszélt. A Periféria Egyesület egyik alapítója, elnöke hangsúlyozta, fontos, hogy a társadalom másképp is ismerje a hajléktalanokat, ne csak egyetlen kép éljen bennük, ahogy az utcán látják őket. Másik nagyon fontos szempont, hogy a fedél nélkül maradtak kapcsolati hálója bővüljön, több legyen, mint a sorstársakkal és a szociális munkásokkal meglévő kapcsolat.
– Ha a társas kapcsolatok kialakulnak, megerősödnek, ez akár kiutat is, lehetőséget is adhat arra, hogy kilépjenek a hajléktalanságból, és újra tudják kezdeni az életüket – fejtette ki dr. Szoboszlai Katalin.
Az ügyfeleikben nagyon sok kérdés merült fel, mi ez, hogyan tudnak ők ebben részt venni, jelen lenni. – Hiszen ők is tudják, ha egy ilyen eseményre eljönnek, akkor a rendezett, tiszta megjelenés követelmény, önmagukkal szemben is. S ma azok ülnek itt, akikben van erre nyitottság, vágynak ilyenfajta élményekre, programokra, de nem biztos, hogy máshol, máskor megtehetik – vélekedett a szakember, aki kiemelte: ez egy nyitott tér, bármikor bejöhetnek, beszélgethetnek.
Dr. Szoboszlai Katalin szólt arról is, hogy a hajléktalan emberek, főleg, akik az utcán élnek, nagyon sok egészségügyi, mentális és fizikális nehézségekkel, problémákkal is küzdenek, ahhoz, hogy az állapotukban, élethelyzetükben pozitív változás következhessen be, nagyon sok munka kell, és együttműködés, akarat, hogy újrakezdhessék.
Élményt is adó program
Fodor Béla, az egyesület szakmai vezetőhelyettese, az utcai szociális munka teamvezetője is arról beszélt, a változáshoz motiváltság is kell, s az ilyen élményt is adó programok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy újra a helyi közösség tagjaivá váljanak.
A közösen énekelt karácsonyi dalok, az ütemes tapsok és mosolyok bizonyították, a zene, a közös élmény erősíti az elfogadást, megszünteti az ellenérzéseket.
S a Labor Caféban már építik a jósághidat, töltik a gulyáságyút, hogy a karácsonyt követően együtt főzzenek egy tál meleg ételt azoknak, akik a leginkább rászorulnak a segítségre.