A kötet is olyan, mint az emlékév: sokszínű

A 2022-ben meghirdetett Lónyay 200 Emlékév egyik legfontosabb célja az volt, hogy minél többen megismerkedjenek gróf Lónyay Menyhért egykori miniszterelnök életével és munkásságával. Ennek érdekében a Tuzsér Községért Közalapítvány szervezésében a politikusról és a nemesi családról több kiadványt is megjelent, amiket igyekeztek minél több helyszínen bemutatni.

November 27-én, hétfőn Nyíregyházán a megyei könyvtárban ismerkedhettek meg az érdeklődők két új kiadvánnyal. A vendégeket dr. Babosi László, a házigazda intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte, aki elvállalta a moderátori feladatokat is.Mielőtt az érdeklődők alaposabban elmerültek volna a könyvek világában, először megtekintették azt az élményfilmet, ami összefoglalta az emlékévet.

A film készítőinek és szerkesztőinek nem volt könnyű feladatuk, hiszen számos eseményt, ünnepséget, konferenciát, könyvbemutatót, koszorúzást, kiállítást kellett 12-15 percbe sűríteniük. A kisfilm bemutatta többek között azokat a településeket, amelyekhez kötődött a Lónyay család. Az emlékév szervezői igyekeztek úgy összeállítani a programokat, hogy ezek a határon belül és kívül megtalálható települések is részesei legyenek egy-egy ünnepség, előadás helyszíneként a bicentenáriumi emlékévnek.

A vendégek láthatták a filmkockákon többek között Lónyát és az ottani családi sírboltot, Tuzsért és a család épített örökségét, a kastélyt, de felidézte a film a budapesti, a bodrogolaszi, a deregnyői, a vásárosnaményi eseményeket is. Visszaköszöntek a nézőkre úgy a budapesti emléktáblaavatás pillanatai, mint a tűzzománcból készült címerek bemutatásának részletei, vagy a Nyíregyházán az ünnepi könyvhét keretében megtartott könyvbemutató jelenetei. A kisfilm narrátora kitért arra is, hogy széleskörű összefogás és szakmai igényesség is kellett az emlékév sikeréhez.

Fontos és pontos forrás

A film levetítése után Klicsu Ferenc, a Tuzsér Községért Közalapítvány elnöke, az emlékév főszervezője kért szót. Köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az emlékév szervezésében, s utalt arra is, hogy van értelme folytatni a megkezdett munkát, hiszen még számos feldolgozatlan forrás, okirat van még a levéltárakban, a közgyűjteményekben.

Gróf Lónyay Menyhért naplóját, ami A napló 1847-1848 címmel jelent meg, dr. Hermann Róbert egyetemi tanár, az MTA doktora rendezte nyomda alá, s ő is mutatta be a könyvet Nyíregyházán.
– Lónyay Menyhért többször is írt naplót. Ezt az utolsó rendi országgyűlés megnyitója után egy hónappal, 1847. december 24-én kezdte el írni, s 1848. március 24-ig folytatta. Fontos elbeszélő forrás a történészek számára, erénye a páratlan pontosság. Széchenyi István is írt naplót, de az ő esetében sokszor nem tudjuk, hogy mire gondolt, vagy mire tette a megjegyzését - magyarázta a szakember.
– Lónyay Menyhért naplóját legelőször 1896-ban publikálta Kónyi Manó a Budapest Szemlében. Már akkor kételyek merültek fel a publikáció pontosságával kapcsolatban, voltak olyan vélemények, hogy Kónyi Manó tartalmilag is belenyúlt a szövegbe, illetve stilizálta azt. Mindezt megerősítette az eredeti napló, amit Klicsu Ferenc mutatott meg nekem. Ő Lónyay Gábortól kapta, aki megőrizte ezt a családi ereklyét. Úgy éreztük, hogy az emlékév keretében ki kell adni az eredeti naplót.
– A Kónyi Manó publikálását és az eredeti napló szövegét összehasonlítva kiderült, Kónyi átírta Lónyay Menyhért teljes szövegét. Az idegen kifejezéseket gyakran magyar szavakra cserélte, más toldalékokat használt, hagyott ki továbbá részleteket is, aminek következtében érthetetlen lett a szöveg. Kónyi neveket is félreolvasott, a Szintay családnévből Szontág lett, a Nákóból Mikó.

Szerteágazó tevékenység

Az Örökségünk – A Lónyayak eltűnt és felfedezett világa című könyvet dr. Cieger András történész, tudományos főmunkatárs mutatta be. Mint elmondta, az emlékév keretében a különböző konferenciákon számos tanulmány elhangzott, azokat szerkesztette Klicsu Ferenccel egy kötetbe. Összegző kötetről van szó, hiszen közel ötven tanulmány tanulható benne. Az emlékévben jelentek meg mellette más könyvek is, tulajdonképpen így együtt nyújtanak átfogó képet gróf Lónyay Menyhért és a Lónyay család életéről, munkásságáról.
– A könyvet, illetve a 48 tanulmányt hat fejezetre osztottuk. A központban Lónyay Menyhért áll, de a család őseiről is szó van a kiadványban. Az egyik tanulmány például foglalkozik az Árpád-kori előzményekkel, de szó van a Lónyay család nőtagjairól, illetve a családtagok Rákóczi szabadságharcban betöltött szerepéről. Tulajdonképpen Magyarország történelmének nagy fordulópontjainál mindig találunk egy-egy Lónyayt - mondta dr. Cieger András.
– Az egyik fejezet Lónyay Menyhért sokoldalú munkásságát mutatja be. Már a kortársai is megjegyezték, milyen szerteágazó tevékenységet folytatott. A példaképe Széchenyi István volt, így Lónyay Menyhért is belevetette magát többek között a pénzügyekbe, a közlekedés fejlesztésébe, a gazdasági életbe, a folyószabályozásba.

Lónyay Társaság, örökségpont

– A további fejezetek foglalkoznak az utódokkal, a levéltári örökségekkel és az épített örökségekkel. Ez utóbbiak esetében az egyik szemünk sír, a másik nevet, hiszen pusztultak el Lónyay-kastélyok, illetve napjainkban romosak, de vannak szép példák is az örökségvédelemre.
– A kötet szerkesztésekor az egyik legfontosabb feladat a stílus egységesítése volt, hiszen színes a szerzői paletta. A tanulmányok írói között találunk egyetemi oktatót, nyugalmazott tanárt, református lelkészt, helytörténészt. Úgy érzem, amilyen volt az emlékév, olyan a kötet is: sokszínű - jegyezte meg a történész.

A további kutatómunkáról Klicsu Ferenc a következőket mondta:
– Van még sok feldolgozatlan forrás, a jövő generációjára vár a további kutatás. Ha sikerül létrehoznunk a Lónyay Társaságot, akkor ez az új szervezet is támogatná a fiatalok munkáját. Szeretnénk továbbá a tuzséri Lónyay-kastélyban megalapítani a Lónyay Örökségpontot, ami tovább ápolná Lónyay Menyhért és a család emlékét és örökségét.