2023.08.26. 07:00
A Fehér ló vágtázik, mint a szél
Oláh József szerint a vér nem válik vízzé, mindig paszabiak maradnak.
A Sóstói Múzeumfaluban lépett fel a Parno Graszt zenekar
Fotó: Csutkai Csaba
Járjon bárhol a világon, paszabi gyökereiktől nem tud elszakadni a Parno Graszt. Az együttes, melynek neve magyarul a szabadság szimbólumaként Fehér lovat jelent, nemrég a Sóstói Múzeumfaluban rendezett Identitásfesztiválon adott családias hangulatú koncertet.
– Nagyon ritkán játszunk a megyében, az idén talán ez az első – és valószínűleg utolsó – fellépésünk itt, mégis, a zenekar nagy része még mindig ide jön haza. Én is ezt mondom állandóan, pedig 2017 óta Budapesten lakom. Érdekes, hogy akárhová megyünk – legyen az itthon vagy külföldön –, mindig kihangsúlyozzák a paszabiságunkat – morfondírozott Oláh József a skanzen egyik parasztházának asztalánál ülve. A Parno Graszt frontembere bevallotta: szeret szabolcsi lenni.
– Akárhová megyünk, megmosolyogják a tájszólásunkat, de mit csináljunk? A vér nem válik vízzé, ebben a korban meg már főleg nem, én már tősgyökeres paszabi maradok – nevetett jóízűen az énekes-tamburás. Amikor arra kértem, idézze fel a legemlékezetesebb koncertet, amit a megyében adtak, rövid gondolkodás után egy VIDOR Fesztiválos fellépésről mesélt.
A nagyszínpadokon a helyük
– Hihetetlen volt a hangulat, az első sorokban elkezdték félrepakolni, szétdobálni a színpad elé lerakott lócákat az emberek, mert nem bírták ki ülve a bulit, táncolni akartak. Nagyon otthon-érzésem volt, hiszen rengeteg ismerős, barát, családtag eljött, hogy velünk mulasson, és ettől még személyesebbé vált a koncert. Amikor itthon játszunk, nagyobb bennem a bizonyítási vágy is, meg akarom mutatni, mitől vagyunk mi világhírűek. Hogy sikerül-e, az már más kérdés, talán, ha a fele banda nem rúgna be, egyszerűbb lenne – kacagott fel a Parno Graszt vezetője, akiről meg köztudott, hogy nagyon könnyen elérzékenyül a koncerteken. – Igaz, én sírós vagyok – magyarázta még mindig nevetve –, de szerintem minket nem azért szeretnek, mert akkora zenészek vagyunk, hanem mert önmagunkat adjuk a színpadon, és ezt a közönség is érzi.
A zenekar hosszú ideig kizárólag autentikus cigányzenét játszott, az elmúlt években azonban nyitottak a szélesebb nyilvánosság felé, feldolgozásaikat, együttműködéseiket imádja a közönség. Dolgoztak együtt a Bohemian Betyars-szal, a Bagossy Brothers Company-vel, a Kávészünettel, saját ízlésükre formálták a Quimby, sőt, még az AC/DC egyik dalát is.
– Ezeket a dalokat kötelező eljátszaniuk a koncerteken, mert a közönség várja. Vannak, akik csak azért jönnek el egy bulira, mert együttműködtünk a kedvenc zenekarukkal, és annyira megtetszett nekik az az egy szám, hogy kíváncsiak lettek ránk. Valószínűleg így duzzadt fel annyira a rajongótáborunk, hogy akárhová megyünk, szinte mindenhol teltház fogad minket. Tavaly volt a Parno Graszt harmincéves jubileumi nagykoncertje a Budapest Parkban. Hétezer ember ünnepelt együtt velünk, így azt gondolom, hogy helyünk van a nagyszínpadokon – fogalmazott az együttes énekese, aki egyszerre boldog és büszke, hogy ennyien szeretik őket.
– Természetesen már a következő lépést tervezgetjük, ami egy arénás koncert lenne... Nem hiába, a Fehér ló vágtázik, mint a szél!
Jövőre jön az új lemez?
A sikerek mellett a fájdalomból is kijutott a zenekarnak: tavaly elvesztették a nagybőgősüket, Oláh Jánost. A Parno Graszt családi formáció, így még tragikusabb a veszteségük.
– Anno néhány nappal azután léptünk fel a Szigeten és a VIDOR-on, hogy elvesztettük édesapánkat egy autóbalesetben. Mindkét buli fergeteges volt, mi pedig nem értettük, hogyan lehetséges ez. A bátyám halála után nem sokkal Dubaiba kaptunk meghívást, ahol szintén lezenéltük a csillagokat az égről. És bár néha összeszorult a szívem, azt éreztem, apámmal együtt erőt adnak nekünk, hogy csinálhassuk, amiért a világra születtünk.
A Parno Graszt pedig muzsikál, méghozzá megállás nélkül – van, hogy tizenhat fellépést is vállalnak egy hónapban.
– A koncertekkel nem is lenne baj – jegyezte meg Oláh József –, csak az a sok utazás ne lenne... Van, hogy tíz órát autózunk egyik helyszínről a másikra, amivel kezdeni kellene valamit, de hát addig kell ütni a vasat, amíg meleg, majd télen pihenünk.
Búcsúzóul még feltettem a kérdést, ami megannyi rajongóban megfogalmazódott már: mikor jön az új album?
– A 2024-es Budapest Park-koncert elvileg lemezbemutató lesz. Jó volna, ha egy albumba kerülnének a más zenekarokkal közös dalaink, feldolgozásaink néhány új, saját szerzemény kíséretében. Majd elválik... legyen meglepetés.