Régi fényében a szablya

„Elkészíttetni az aranyszablya hiteles másolatát” – ez a mondat is szerepelt a 2015-ben létrejött Geszterédi Aranyszablya Társaság Alapítvány alapító okiratában a megvalósítandó célok között. A civil szervezet tagjai immár boldogan fellélegezhetnek, hiszen ami nyolc évvel ezelőtt még álmodozásnak tűnt, napjainkra valóság lett: a töredékekben utókorra maradt geszterédi aranyszablya sok-sok szakember együttműködésének köszönhetően immár teljes szépségben pompázik, ugyanis elkészült a rekonstrukciója. A nagyvilág is megismerheti a nem mindennapi kardot, május 18-án bemutatják Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Újra meg kellett alkotni

– Tagadhatatlan tény, hogy nagy álmunk vált valóra, hiszen amikor megalakultunk, elhatároztuk többek között, hogy emlékhelyet létesítünk azon a területen, ahol a leletek napvilágra kerültek, valamint elkészíttetjük a kard rekonstrukcióját. Azért nem a másolat szót használom, mert a másolat egy meglévő eszközről készült tárgy, de itt erről nem lehetett szó, hiszen mint közismert, a szablya csak töredékekben maradt ránk, eredeti formáját nem ismerhette az utókor, újra meg kellett alkotni – mondta el érdeklődésünkre Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság kuratóriumának elnöke.

– Az emlékhelyet már sikerült megvalósítanunk, 2020-ban ünnepélyesen fel is avattuk. A kard rekonstrukcióját is megkezdtük 2019-ben, és most lett kész. A rekonstrukció előkészítéseként négy évvel ezelőtt felkértünk három régészt, Németh Pétert, a Jósa András Múzeum címzetes igazgatóját, Révész Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tudományos főmunkatársát, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető docensét, valamint Fodor Istvánt, a MNM korábbi főigazgatóját, aki sajnos azóta már elhunyt. Azért kellettek a munkához a régészek, mert mint köztudott, mostoha körülmények között kerültek elő a leletek, 1927 májusában legelésző disznók túrták ki a geszterédi határban egy olyan sírból, amelynek a tetejéről az évszázadok folyamán a szél elhordta a homokot. A szablyát így a maga szépségében senki sem láthatta, a régészek munkája a hiteles rekonstrukció érdekében volt nagyon fontos. Mellettük sokan dolgoztak a rekonstrukción, hadd emeljem ki Szabó István kovácsmestert és Strohmayer Ádám ötvöst és cizellőrt.

– Nagyon büszkék vagyunk, és hálásak, hogy elkészült a szablya rekonstrukciója, ezzel óriási álmunk vált valóra, s hamarosan minden érdeklődő megcsodálhatja ezt a gyönyörű fegyvert. Bár az aranyszablya jogilag a geszterédi társaságé, azonban nem akarjuk magunknak megtartani – folytatta Rácz János. – Úgy döntöttünk, hogy felajánljuk a magyar államnak, s azt kérjük, hogy letétben a nyíregyházi Jósa András Múzeumban legyen, ahonnan bármikor elhozhatjuk az Aranyszablya Társaság és Geszteréd kiemelkedő rendezvényeire. 

MML

Fotók: Rácz János archívuma