Történelmi emlékhely lett a faluból

A Rétközben, a Nyírség északnyugati peremén fekvő, alig 400 lelket számláló kis település, Szabolcs – bár aprócska – mégis hatalmas történelmi múlttal bír, jelentősége ilyen értelemben bőven túlnő a méretein. Mégis jó 10 esztendőt kellett várni ahhoz, hogy méltó –turisztikai értelemben is figyelmet keltő – cím, a „történelmi emlékhely” megnevezés birtokosa lehessen. (És talán még ettől is többet kellett volna várnia – akár az örökkévalóságig – ha a jelenlegi politikai berendezkedés egy 2011-ben született kormányrendelettel nem hívja életre a nemzeti és történelmi emlékhelyek rendszerét.)

A megtisztelő rangnak 2022-ben lett birtokosa a kisközség, és az ügy fontosságát mutatja, hogy ezt még sokáig ünnepelni fogjuk. Ennek az első állomása volt az a tudományos konferencia, egyben kötetbemutató, amit a Vidék Kincse Egyesület szervezésében kedden tartottak a történelmi levegőjű falucskában. Szabolcs, mint a Kárpát-medence legjobban bemutatott és kutatott erőssége – Közép-Európa legimpozánsabb földvárával és az Alföld legrégebbi, ma is álló református templomával, ahol I. László királyunk tartott szent zsinatot – mostantól az eddigieknél is nagyobb figyelmet érdemel.

Két szentségünk: a magyar ügy és Isten ügye

A vármegye előkelői, a történelmi egyházak püspökei, a környék polgármesterei és a tudományos élet fontos szereplői tisztelték meg kedden azt a konferenciát, amely a vármegye legrégebbi települése, Szabolcs értékei, és újonnan kiérdemelt rangja előtt tisztelgett. A kisközség 2022-től történelmi emlékhely, és annak a kötetnek a bemutatóját is tartották, amely a község páratlan értékeit egy csokorba gyűjtötte. A történelmi emlékhelyek az emlékezetnek olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Szabolcs mindezeknek maradéktalanul megfelel. Hogy eddig kellett várnia e rangra, annak számos oka lehetett.

Siker egy új koncepcióval

Bizonyos viszont, hogy a település által benyújtott pályázati anyag súlyponteltolódásának – amelyben a földvár kapott nagyobb hangsúlyt, kevésbé a szent zsinat és a térség legöregebb temploma – mindenképpen szerepe volt abban, hogy igencsak minden követ meg kellett mozgatni a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál. Minderről a találkozó első vendége, dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő osztott meg hallgatóságával részleteket. A cím ugyanis nem jár automatikusan minden meghatározó műemlék után. Egy olyan történelmi esemény nyomhat igazán a latban, amelynek meghatározó jelentősége van az ország történelmi fejlődésére nézve. Az országban jelenleg 52 történelmi emlékhely van, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a szabolcsival immár négy.
– Készült egy pályázat, amely elsősorban a földvárra fókuszált, ezért nem nyert. De nem adtuk fel, 2018 után egy újabb koncepcióval álltunk elő, melyet a vármegyei közgyűlés és az egyházak is maximálisan támogattak. Majd jött a Szent László-év, az 1092-es királyi zsinat is középpontba került, így sikerült célt érnünk – magyarázta a térség ország­gyűlési képviselője, Szent László uralkodását elemezve emlékeztetett rá, hogy Szabolcs a 10. század közepén az ország közepe volt.
Román István vármegyei főispán – miután Szabolcs egykori református lelkészének, Tömöri Dezsőnek Szabolcsot méltató írásából olvasott fel – elsősorban jókívánságát fogalmazta meg: – Remélem, hogy minél többen fognak elzarándokolni ide, és megnézik mindazt, amire méltán büszkék vagyunk.

Készül egy új attrakció

Csegei László polgármester, köszöntve a település egyetlen díszpolgárát, dr. Németh Péter nyugalmazott múzeumigazgatót, egy új turisztikai attrakció előkészületeiről lebbentette fel a fátylat. Szabolcs eddig nem emlegetett büszkesége, a felújított Tomori-kúria, amelyben óvoda működött korábban, hamarosan új földvártörténeti bemutató- és látogatóközpontnak ad helyet. Május 20-án a történelmi emlékhely nyilvános ceremóniáján adják majd át ezt is, egy obeliszkkel együtt.
– Az emlékhely cím megszerzése önmagában új történelmi korszakot nyitott a település életében, ez egy új időszámítás. Nekünk erre fel kell készülnünk, már most a diákokra támaszkodva próbálunk tematikus táborokban gondolkodni – sorolta a településvezető, hozzátéve, hogy mivel május 20-a megyenap is egyben, örülne, ha ezt a napot innentől mindig itt, Szabolcsban tartanák, egy nagyszabású kulturális esemény részeként.
A folytatásban a különböző felekezetek püspökei fejezték ki örömüket a rang elnyerése kapcsán. Dr. Fekete Károly református püspök a felelősségre emlékeztetett, amivel az új státusz jár.
– Az emlékezetet ugyanis fenn is kell tartani, és nem elég csak visszafelé nézni, de lenni kell olyan társított üzeneteknek is, amiket a jelenben érdemes továbbadni – fogalmazott. Szent László alakját a magasba emelve különleges szimbolikát talált abban is, hogy Szabolcsban a templom vár mellett áll: – A templom arra emlékezteti a várat, hogy nem elég a hősök vitézsége, kell a hit is. A templomba járókat pedig arra emlékezteti a vár, hogy nem elég imádkozni a föld felett lebegve 10 centivel, de tesszük is a dolgunkat, és megvédjük az értékeinket. Márpedig ma a lelki értékeinket is sok minden fenyegeti.
Palánki Ferenc római katolikus megyés püspök is azt tartotta kiemelendőnek az ünnep kapcsán, hogy fel kell hívnunk a legfontosabb értékeinkre, a régi elvekre a figyelmet, és segíteni kell a jövő generációinak, hogy megismerjék és befogadják mindezt az értelmükbe és a szívükbe. Szocska A. Ábel görögkatolikus püspök – zárva a sort – a szent zsinat jelentőségét taglalva azt a jókívánságát adta át Szabolcsnak, hogy a könyvvel együtt tudjon előremutatni, és képes legyen az ország további fejlődését szolgálni.

Amikről még beszélni kell

Az esemény végén – Mordovin Maximot, az ELTE Régészeti Intézetének vezetőjét leszámítva – kultúrtörténeti, tudományos előadásokat tartottak a bemutatott kötet szerzői: dr. Németh Péter nyugalmazott múzeumigazgató – aki élete jelentős részét fordította szabolcsi feltárásokra és a református templom helyreállítására – az emlékeiről, kutatási eredményeiről szólt. Dr. Sipos László műemlékfotós és ügyész jogtörténeti szempontból közelítette meg a híres zsinat jelentőségét. Deák Attila pedig, az igényes kötet egyik szerkesztőjeként (Kollár Tibor volt a másik) az Árpád-kor földvárairól beszélt, illetve általában az ispánsági várakról, az építésük körülményeitől kezdve a lehanyatlások okaiig vezetve hallgatóságát, ezekről ugyanis még mindig nagyon keveset beszélünk. 
MJ