A világ zajától távol nyugszik

A költő síremlékét, ami a csónakos fejfáiról híres református temetőben található, minden évben turisták és emlékezők ezrei keresik fel – 1846-ban Petőfi Sándor is ezt tette, igaz, akkor még nyoma sem volt a ma látható emlékműnek.

Sem fejfa, sem kőszobor

Petőfi az 1847-ben a Kerényi Frigyeshez írott Uti levelekben ezt jegyezte fel: „..Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán Cseke, és a csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egypár hétig laktam itt, s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnevesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, mégcsak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes a táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig”.  

Ahogy az a www.szatmarcsekeitemeto.hu oldalon olvasható, a fejfákat a nyári hónapok alatt könnyen benövi a növényzet, az eső és a hó  pedig annyira átáztatják a talapzatot, hogy az gyorsan korhadásnak indul – előfordulhatott, hogy amikor Petőfi Csekén járt, Kölcsey fejfája kidőlt és dús bokrok, borostyán fedte. De az is lehet, hogy mivel Kölcsey, politikai álláspontja miatt sokak szemében szálka volt, a sírját rejtegetni kellett. Annyi bizonyos, hogy tisztes síremléket először csak Kende Lajos és felesége állíttatott nekik 1854-ben.

Diófakoporsóba tették

A költő 1938-ban talált végső nyugalomra: a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a földi maradványait, és a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra. Az exhumálásban részt vett Csiszár Árpád, a vásárosnaményi Beregi Múzeum későbbi alapítója, archeológus is. A feljegyzéseiből kiderül: a 2,5 méter széles, 2 méter hosszú, 1,5 méter magas sírboltban Kölcsey Ferenc, a testvére Kölcsey Ádám és annak özvegye, Szuhányi Jozefin csontjaira leltek.

A csontokat rendbe tették és kis diófakoporsóba helyezték el. Az újonnan épített sírhelyen három fülkét alakítottak ki. Kölcsey Ferenc koporsója a legnagyobb, legalsó fülkébe került és egy légmentesen lezárt üvegbe az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr emlékiratot is beletették.

Az ezt követő hetekben felállították az emlékművet, amelyet 1938. szeptember 8-án adtak át. Ifjabb Gerenday Antal tervei alapján készült a hatszög alaprajzú, fehér márványsíremlék, melynek sarkain sima törzsű, egyszerű növénydíszes fejezetű oszlopok állnak.

Líra, tóga, amfora

Az oszlopokon párkány fut körbe, amely az egyik oldalon elmarad, s így kialakuló bejáratot az oszlopok tetején két karcsú váza hangsúlyozza. Az oszlopcsarnok közepén álló márványdobogón egy görög hangszer, a líra jelenik meg, mely Kölcsey költészetére utal. Az állványzaton magasodó amfora, s a ráterített tóga azt érzékelteti, hogy Kölcsey művei kiállták az idők próbáját, s méltán említhető együtt az antik irodalmárokkal. 
KM