Nyíregyházi anzix – az alapítás apropóján

A Szarvas utca páratlan oldalának elején egy sziklatömbre erősített bronztáblán gróf Károlyi Ferenc, a város egykori földesura által 1753-ban kiadott pátenslevél sorai olvashatók: „…adom tudtára az mindeneknek, kiknek illik ezen pátensemnek rendében, hogy ns. Zabolcs vármegyében lévén én nékem Nyíregyháza és Cserkesz nevű pusztám, melynek impopulatióján igyekezvén, azért az, kiknek fog tetszeni ezen írásomra bízvást jöhetnek”. Sebestyén Sándor emléktábláján figyelhető meg a betelepülőknek az a csoportja, akik gróf Károlyi Ferenc invitálására kerekedtek fel azért, hogy aztán a nyírségi homokon új otthonra találjanak.
 

– Napra pontosan 269 éve telepítették újra Nyíregyházát – mondta dr. Ulrich Attila, a megyeszékhely alpolgármestere a hétfői, levéltári rendezvényen, amely a városnapi ünnepségsorozat része volt Nyíregyházi anzix elnevezéssel. – Tisztelettel emlékezünk gróf Károlyi Ferencre, aki az akkoriban jóformán elnéptelenedett vidéken a pátenslevelével az újjászületés ígéretét adta. Petrikovics János intézőként vállalta fel a toborzást. Köszönet jár az evangélikus, tót ajkú telepeseknek is, akik látták, hogy milyen lehetőségek rejlenek itt. Nekünk az a dolgunk, hogy a hagyományt tisztelve építkezünk erre az örökségre.

– Akkoriban az mentette meg ezt a helyet, hogy Szarvasról és környékéről telepítettek ide jobbágycsaládokat. Az emléküket őrzi a Szarvas utca elnevezés is – jegyezte meg dr. Héjja Julianna Erika főlevéltáros Békés megyéből, aki elmondta, hogy Gyulán sok lehetőség van a kutatásra, ma már digitalizált formátumban hozzáférhetőek az adatok. Az alapító atyák nyomdokain... Mozaikok a Nyíregyházát benépesítő Békés vármegyei családok történetéből című előadásában felidézte, hogy 269 esztendeje közel kétszáz család kelt útra a biztos megélhetés reményében.  

Nyíregyháza városképe a hagyományok ötvözetével és a modernizálással összhangban formálódott. Az 1876-ban megyeszékhellyé váló egykori mezővárosban megmaradt és folyamatosan megújult a hajdani centrum. A XX. század második felének építészeti trendjét is figyelembe véve, színesebbek és különlegesebbek lettek a köz- és a lakóépületek, díszítőelemeik amellett, hogy a modernséget sugározták, igyekeztek a régi értékekkel harmonizálni.

Másfél éves munkájának eredményeként készült el a Nyíregyháza modern építészete 1945-2020 között című munkája Kulcsár Attila Ybl-díjas építésznek. A város figyelemreméltó középületein keresztül mutatta be a megyeszékhely elmúlt 75 éve alatt elkészült épületeit, a modern építészet stíluskorszakai szerint a funkcionalizmustól az újmodernig. A helytörténeti, építészettörténeti album alkotója ezúttal „Nyíregyháza városképeinek változása a modern építészet trendjei hatására címmel osztotta meg gondolatait a levéltár népes hallgatóságával.

– Miként az emberi életben változik a ruházat, a hajviselet vagy az autó, és mindenki igyekszik haladni a korral, úgy az építészet is változik. Arra törekedtem, hogy bemutassam a különböző trendeket a város modern építészetét illetően – említette Kulcsár Attila. A tervező nyíregyházi munkái között szerepel például a belváros térburkolata, a sávház és az ügyészsé, vagy a Nyíregyházi Egyetem műszaki karának épülete.

A jobb élet reményében

– A köztiszteletnek örvendő Petrikovics János felvidéki eredetű családja még Trencsényben kapott nemességet, majd Nyitrából költözött a jobb élet reményében Szarvasra – idézte fel a kort Ilyés Gábor helytörténész. – A „nemesgazda” előbb személyesen is meggyőződött a betelepítendő birtokról, mielőtt 1753 májusában, Károlyban átvette azt a pátenslevelet, amely a jövendő lakosoknak tett ígéreteket tartalmazta. Hála az ő agitálásának, többen is útra keltek, így Nyíregyháza újra benépesült. Gróf Károlyi Ferenc telekkel, házzal és földdel honorálta mindazon fáradozásait, amelyet a betelepítés érdekében tett. A kései utódok Hársfalvi Péter történész javaslatára utcát neveztek el róla. A kertvárosi Dugonics utcából nyíló kis utca így ma is méltán őrzi a várostelepítő ősök egyik kiváló alakjának, Petrikovics Jánosnak az emlékét.