Nem szakított a papírral

Históriás ének – életképek a hódoltság korából címmel nyílt kiállítás Szepessy Béla grafikusművész alkotásaiból csütörtökön a Kállay Gyűjteményben. A Nyíregyházi Egyetem tanára, aki márciusban átvehette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, az intézmény felkérésének eleget téve állította össze történelmi témájú tárlatát, mely egy hónapig látogatható.

Izgalmas kalandok

– Nagyjából az 1600-as évek második feléről ad egyfajta korrajzot a kiállítás, aminek egyrészt a hely szelleme adja az apropóját, hiszen egy történelmileg fontos színhelyen, az egykori Kállay-kúriában látható. A képeimmel olyan városoknak állítok emléket, amelyek a tizenhetedik századi magyar kulturális életben meghatározók voltak. Ez nagyjából a mai Felvidékre és Erdélyre terjed ki – mondta el lapunknak a megnyitó előtt Szepessy Béla.

A grafikusművész hozzátette: az említett időben jelent meg a Magyar Simplicissimus című könyv, aminek Wrocławban, az egykori Boroszlón született, német anyanyelvű főhőse elvetődik az akkori királyi Magyarország és Erdély területére, és különféle izgalmas kalandokba keveredik.

– Ahogy leírta a városokat, Lőcsét, Eperjest, Nagyváradot, elgondolkodtatott, hogy a magyar kultúra ezeken a helyeken szinte sértetlen maradt, s vitte tovább a mai korba azokat az értékeket, melyek számunkra iránymutatók. A furcsaságát az adja az egésznek, hogy ezek a területek ma már nem tartoznak hazánkhoz, mégis ezeknek köszönhetjük, hogy a magyar kultúra fennmaradt.

Linó- és fametszetek, toll- és ecsetrajzok, valamint két nagyobb méretű akvarell kapott helyet a kiállításban, aminek különlegessége, hogy a művész papír helyett ezúttal speciális selyemre nyomtatta a grafikáit.

– Ez nem jelenti azt, hogy szakítottam a papírral, csak kipróbáltam valami újat erre az alkalomra, és úgy néz ki, hogy bejött – jegyezte meg mosolyogva Szepessy Béla.
 

Középkori dallamok

– A tárlat a Magyar Királyság történetének egy olyan részét mutatja be, mely nagy hatással volt a későbbi századokra: a hódoltság korát – hangsúlyozta megnyitó beszédében dr. Ulrich Attila.

A megyeszékhely alpolgármestere elsősorban az esemény diákközönségéhez szólva kifejtette: a mohácsi vész körüli időben nemcsak háborúk, gazdaságtörténeti változások voltak, új vallások, művészeti ágak születtek, nemzeti nyelvre fordították a Bibliát. A magyar történelem zivataros időszaka volt a 16-17. század.
– Ha végignézünk a képeken, láthatunk 1920-ban elveszett régi magyar városokat középkori színben, korabeli ruházatokat, csapategységeket, méghozzá olyan témában, ami az egykori magyar nagyságot mutatja be egy nagyon erős művészeti, kulturális és tudományos háttérrel.  A régi korok metszői után Szepessy Béla grafikusművész egy új struktúrába, modern nyelvezetbe helyezte a hódoltság korára jellemző életképeket, mely megmutatja, hogy összetartoztunk és ma is összetartozunk – hangsúlyozta dr. Ulrich Attila.

A megnyitó vendégei Füzesséry Tibor gitárművész középkori dallamainak kíséretében tekinthették meg a tárlat anyagát. 

CsA