Tovább gyarapodott a megyei értéktár

A szabolcsi almatermesztés agrokultúrája, a Petőfi Sándorral kapcsolatos emlékek és emlékhelyek Szatmárban, Luby Margit néprajzkutató életműve, a Luby család szatmári nemzedékeinek példamutató közéleti és közművelődési szerepvállalása, illetve a nagyari Luby-kúria mint a reformkor kiemelkedő közéleti és irodalmi személyiségeinek emlékét őrző épület – ezzel az öt tétellel 139-re bővült a megyei értékek listája. Minderről még február 25-én döntött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság, ám a pandémia miatt csak most számolhatunk be róla – mondta a csütörtöki sajtótájékoztató nyitányaként Baracsi Endre. A bizottság elnöke hozzátette: a vírushelyzet sajnos rányomta a bélyegét a küldetésükre is, de a munka végre újra elindulhatott, és ismét lehetőségük nyílik arra, hogy mozgósítsák mindazokat, akik a települési és megyei értékek felkutatását, bemutatását és életben tartását tűzték a zászlajukra.

A határon túl is népszerű

– Megköszönöm a megyei bizottság munkáját, hiszen olyan értékekre irányítják rá a figyelmet, amiket nélkülük sokszor csak egy-egy kisebb települési csoport ismerne – vette át a szót Seszták Oszkár. A megyei közgyűlés elnöke rámutatott: mindig lesznek Szabolcs-Szatmár-Beregben új, felfedezésre váró „kincsek”, melyek életben tartják a mozgalmat.

– Biztos vagyok benne, hogy a következő években, évtizedekben ez a kezdeményezés, ami egyre inkább megtalálja a hangját, megmozgatja a közösségek fantáziáját és folyamatosan fejlődni fog.

Román István megyei kormánymegbízott teljes mellszélességgel támogatta, hogy a szabolcsi almatermesztés agrokultúrája bekerüljön az értékeink közé.

– A kormányhivatal fő profilja ugyan a hatósági munka, emellett azonban szerepet kell vállalnunk a megyét érintő szimbolikus kérdésekben és ügyekben is. Rendezvényeinkkel igyekszünk az almatermesztés kultúráját Szabolcs-Szatmár-Bereg határain túl is népszerűsítsük, de együttműködve másokkal ősszel szeretnénk egy megyei almáskönyvet megjelentetni, ami leginkább a nagyközönségnek készül történeti áttekintéssel, receptekkel, érdekességekkel.

– A kiadvány kéziratában olvastam többek között arról is, hogy a megyei almater­mesztés a Trianon utáni időszakban indult el igazán, ugyanis az ország almater­mesztő területeinek jelentős része a határon túlra került. Az 1920-as években elkezdett munkának köszönhetően komoly hírnévre tettünk szert, amiért köszönet illet minden gazdálkodót és agrár­szakembert – ismertette Román István, s megjegyezte: kevesen tudhatják, hogy az alma az egyetlen gyümölcsünk, amit – a benne lévő tápanyagok miatt – önmagában, semmi mást nem fogyasztva akár hetekig életben maradhatunk.

Hagyták pusztulni

– A huszonegyedik században gyakran megfeledkezünk a minket körülvevő kincsekről. Nagyon örülök, hogy a nagyari Luby-kastély, a szatmári Petőfi-emlékhelyek és a megyei, így a tuzséri almater­mesztés kultúrája is bekerült az értéktárba, hiszen ezek mi vagyunk. Fontos tehát, hogy felhívjuk az ország figyelmét arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg igen gazdag értékekben – hangsúlyozta dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő.

– Az arisztokrata kastélyokra a kommunizmus idején ugyanazt a sorsot szánták: iskolákat, szállókat, szociális otthonokat alakítottak ki az épületekben, vagy csak üresen hagyták azokat, így ítélve pusztulásra. Ezért is örültem annyira, amikor egy vállalkozó megvásárolta az akkor kihasználatlan nagyari Luby-kúriát, és egy turisztikai pályázatnak köszönhetően sikeresen felújította. A látogatók így élvezhetik csodálatos rózsakertjét és az interaktív múzeumot.

CsA