2021.01.23. 19:59
Kölcsey adománya a református egyháznak
A Jósa András Múzeum a magyar kultúra napját az idén rendhagyó módon ünnepelte, és közösségi oldalán online posztoltak egy-egy érdekes történetet. Dr. Bene János történész Kölcsey Ferenc asztaláról mesélt.
Az úrvacsorai asztal
Forrás: múzeum
A Himnusz akkor 25 éves szerzője 1815 tavaszán költözött Csekére, s vette át itteni birtokainak kezelését. Az udvarház egy háromholdas telken feküdt, a lakás az utca hosszában foglalt helyet, a többi csekei házhoz hasonlóan. Már 1832-től készült a ház átalakítására, de az csak 1835-ben készült el, amikor az országgyűlési követi tisztjéről lemondott, s Pozsonyból véglegesen visszatért Csekébe: „(A ház) tornácocskáját lerontattam, s helyette kamrácskát és fürdőszobát rakattam. Az előszobába kemencét tetettem, a könyvtáramat az ebédlőből a kapu felé nyíló szobába állítám fel. Észak és nyugat felé kőkerítést állíttattam, s mindezt saját maiszterségem alatt.”
Feltehetően ekkor készíttette a bútorok mellett azt a négyszög alakú asztalt fenyőfából, melynek asztallapja levehető, vörös és zöld festéssel díszített, homorított oldalélei vörösre festettek. Az asztallapon nyers színű körbefutó szalagon vörössel festett felirat: T[ekintetes]: N[agyságos]: N[emzetes]: V[itézlő]. Költsei Ferentz úr a maga költségé vel tsináltatta. Az asztallap négy sarkát háromágú vörös lángnyelvek díszítik. Az úrvacsorai asztalt a csekei református egyháznak ajándékozta.
Lerajzolták Kölcsey házát
Több mint tíz évvel a költő halála után, 1853 nyarán Vahot Imre járt Csekében Varsányi János grafikussal, aki le is rajzolta Kölcsey házát és könyvtárszobáját. Vahot így számol be a látottakról: „Legelső gondom volt a ház csendes magányából már 15 évvel ezelőtt elköltözött Kölcsey Ferencnek dolgozó szobáját megtekinteni… A szoba közepén áll fenyőfából készült fehérre festett íróasztal [nem az úrvacsorai asztal], mely hihetőleg azért nyert oly nagy alakot, hogy egyszersmind sok könyv is elférhessen reá” – melyen feltehetően megírta a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című, nemzetünket magasztaló énekét.
KM