Virtuális föld körüli utazásra hív

A napokban jelent meg dr. Sipos László Forster-emlékérmes fotográfus új, Titkot rejtő világörökségek című kötete.

Az elmúlt tíz év műemlékvédelmi, művészet- és kultúrtörténeti írásait tartalmazó, százegy fotóval illusztrált, öt földrész harminchat országának hetven világörökségét bemutató kiadványt az idei ünnepi könyvhéten ismerhette volna meg a nyíregyházi olvasóközönség, azonban a rendezvény a koronavírus-járvány miatt elmarad.

Áthidaló megoldást talált a megyei könyvtár: online könyvbemutatót hirdetett. Dr. Sipos Lászlóval Tomasovszki Anita, az intézmény igazgatója beszélgetett.

Veszélyeztetett kincsek

– A szerkesztés ismét élvezetes játék volt, hiszen nem ez az első tanulmánykötetem, ami már megjelent publikációkból válogatott.

Az új kiadvány egy sorozat negyedik része: a Titkot rejtő műemlékek a Kárpát-medencére fókuszál, a Titkot rejtő városok már kitekint, szerepelnek benne felső-Tisza-vidéki, lengyelországi, ázsiai, örményországi műemlékek és műemlékvédelmi tudósítások, míg a Titkot rejtő vidékek egy virtuális föld körüli utazás, mely során mind az öt kontinensre ellátogatunk. Ennek „kistestvére” a Titkot rejtő világörökségek.

Örömmel rendezgettem az írásokat, és különösen jó volt a fotókat összeválogatni, kellemes kihívást jelentett a munkafolyamat – árulta el a fotográfus.

Dr. Sipos László hozzátette: szeretné ráirányítani a figyelmet arra, hogy a kötet kaphatta volna a Veszélyeztetett világörökségek címet is, ugyanis ezek a megőrzendő kincsek nincsenek biztonságban, s elvesztésük, megsemmisülésük minden nemzet számára pótolhatatlan veszteséget jelentene.

A kiadvány két nagy egységből áll: cikkekkel a világ körül és fotómasinával a föld körül. Tomasovszki Anita kérdésére, hogy milyen szerkesztési elveket követett, dr. Sipos László elmondta, az írásos anyagok esetében földrajzi szempontok vezérelték, szerette volna kézen fogni és körbevezetni az olvasót golyóbisunkon.

– Hollókőről indulunk, ellátogatunk Erdélybe és Felvidékre, majd az öreg kontinens néhány kevésbé ismert világörökségét mutatom be a Beszkidek fatemplomaitól a legújabb római feltárásokig. Átkelve a Boszporuszon, megérkezünk Ázsiába, ahol egymást érik a legérdekesebb és legveszélyeztetettebb világörökségek.

Néhány természeti objektum következik, amelyek nagyon sérülékeny bioszféra-rezervátumként működnek, ezek vezetnek át Új-Zéland, a Húsvét-szigetek, Dél-Amerika nemzeti parkjaiba. Történelmi emlékek és romvárosok jönnek, köztük Tiwanaku és Teotihuacan.

Észak-Afrika történelmi városai, antik műemlékei után utazásunk Dél-Afrikán át Zimbabwéban ér véget.

Sajnos a helyszínek között vannak olyanok, amelyek már nem látogathatók, több szíriai műemlék lett az elmúlt évek szörnyű polgárháborúinak áldozata, a jemeni épített világörökségek is végveszélybe kerültek, míg a természeti csodák közül példaként említhetem a rendkívül gyorsan olvadó gleccsereket.

Földrajztanár Indonéziában

A fotográfus az utazásai során átélt kalandjairól is mesélt.

– Még érkezés előtt igyekszem felkészülni a helyi kultúrából, maximális tiszteletet tanúsítok az ott élő emberek, a hagyományok iránt.

Adódott úgy, hogy a gyermek angolháziját kellett megoldanom, és ennek fejében néhány napig a család vendégszeretetét élvezhettem.

Vagy amíg a Komodo Nemzeti Park korlátozott számú és ritkán kiadott belépőjegyére vártunk, addig a helyi gimnáziumban földrajzot tanítottam.

Bár vállalkozó szellemű vagyok, óvatosan kóstolom meg a helyi ételeket, italokat, azonban többek között kipróbáltam a kígyópálinkát, egy ortodox kolostor apácáinak fejfájdító borát, de értek meglepetések a kínai–tibeti utazásom során is...

CsA