Film készül az 1848-as honvéd tábornokról

Klapka György 1849-es honvéd tábornok születésének 200. évfordulójára egy nyíregyházi születésű filmrendező, Simon Judit készít egy 50 perces életrajzi dokumentumfilmet, a Magyar médiamecenatúra program keretében.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomát szerző alkotó 15 éven át vett részt kulturális műsorok gyártásában a Magyar Televíziónál, ezután saját produkciós céget alapított, és mostanság pályázatokból szerez forrást az ötletei megvalósításához. Szerencsére sikerrel teszi, hiszen így készített portréfilmet Bay Zoltán fizikusról, illetve életrajzi filmet legutóbb (2018-ban) az 1848–49-es hősről, Görgei Artúrról.

Izgalmas életutak

– Az Isten veled, Görgei! című filmem is egy 200 éves jubileum apropóján készült, tele olyan, a korszakhoz értő történész megszólalóval, mint Hermann Róbert és Kedves Gyula. Az utóbbi – aki egyébként baktalórántházi és az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetője – hadtörténészként Klapka életútjának is kitűnő és lelkes szakértője, s mivel már akkor annyi szó esett az egykori cseh–morva katonacsalád hős fiáról, kitaláltuk: az ő élete is megérdemelne egy dokumentumfilmet – mesélte az 5-6 éve tévéjáték-forgatókönyveket is író alkotó.

– A két történelmi nagyság magyar szabadságot féltő szerepvállalásában az is rendkívül vonzó, hogy mindketten nagyon fiatalok voltak (Görgei 30, Klapka pedig 28 éves) a szabadságharc idején, és igen magas rangig jutottak. Életrajzukat olvasva döbben rá az ember, mennyire izgalmas életet éltek, amiről az ünnepségek vagy a tanulmányaink során csak keveset tudhatunk meg – csendült ki a rajongás Simon Judit szavaiból.

Hogy a hozzáférhető fotókat, képzőművészeti ábrázolásokat kiegészíteni, a nem létező mozgóképeket – az idős Görgeiről maradt csupán fenn egy ilyen – pedig pótolni tudják, nem túl költséges dramatikus jeleneteket is belecsempésztek a filmbe. Mivel augusztus elején a magyar hagyományőrzők minden évben megemlékeznek a komáromi hősies kitörésről, hoznak ágyúkat, korhű ruhákat, megidézik a harci eseményeket, ebből is felvettek valamennyit, így téve látványosabbá a készülő alkotást.

A megnyerő külsejű katona

– Klapkáról a kortársak azt írták: fiatal volt és nagyon szép. Megnyerő fellépésével bárhol bárkit levett a lábáról, hiányosságaként rótták fel viszont, hogy nem tudott kellően erélyes lenni, nehezen hozott döntéseket. Ezért is jó, hogy ott volt mellette Görgei, aki noszogatta. Pedig jó tervező, kiváló stratéga hírében állt, például a tavaszi hadjárat kidolgozójaként is jeleskedett, ám a végrehajtás előtt képes volt elbizonytalanodni. Mint oly sokan, ő is emigrációba kényszerült, előbb Londonba, majd Genfbe költözött, és csak 1868-ban jött vissza Magyarországra. Londonban nősült, a francia Ines d’Arbouintól két fia és egy lánya született. Nem is hittem volna, hogy valaha a kései leszármazottakra találhatok, de kezembe akadt egy Klapka-tanulmány, benne egy családfával, amiből sejteni lehetett, hogy a lemenői még ma is élhetnek.

– Hivatalos útbaigazítást sem a Magyar Nemzeti Levéltártól, sem pedig a párizsi hivataloktól nem kaptam, végül az interneten az ükunoka, Bertrand Boudier születési évszáma (1957) egy postacímhez vezetett. Nagy reményt nem táplálva írtam a címre, és 5 nap múlva jött is a kedvező válasz. Kiderült, még az anyukája, a Klapka-dédunoka, Marie-Laure Masselin (1925-ben született) is él, és a történelemért rajongó idős hölgy remek szellemi kondíciónak örvend. Hamarjában megszerveztünk egy kiruccanást Párizsba. Marie-­Laure a nagyapjától még hallott a régi szülői házról, annak nappalijáról, ahol a falon Klapka kardjai ékeskedtek.

A büszke szépunoka

– Egyébként 1969-ben jártak is Magyarországon – Komáromba is ellátogattak –, és a híres szabadságharcos emigrációs dokumentumait a nemzeti levéltárnak, a kardjait pedig a hadtörténeti múzeumnak ajándékozták. Megkeresésemre szinte újból fellelkesültek, elmondták, hogy Klapka György lázadó természetét Bertrand Bou­dier raliversenyzőnek is kiváló egyik lánya örökölte, aki ráadásul tiszteletből a vezetéknevét a Klapka előnévre cserélte – hallhattuk.

Simon Judit hamarosan vágni kezdi a filmet a munkatársaival, hogy márciusra átadhassa azt az MTVA-nak. Mindezzel párhuzamosan a trianoni jubileumi évhez Niamessnyné Manaszy Margit naplóját dolgozza át hangjátékká, egy másik hangjátéka pedig a magyar honvédsereg doni katasztrófájához kapcsolódik.

MJ