2020.02.02. 15:30
Ákos a zenében találta meg önmagát
Egy fiatal szabolcsi zenész nem félt attól, hogy abba az irányba terelje az életét, ahol végre kiteljesedhet.
Ősszel volt egy éve, hogy a Sound of Christmas alkalmi formációja elkészítette Hallelujah-feldolgozását a cappella stílusban: a világhírű Pentatonix előadásmódját idéző alkotás hatalmas sikert aratott, a megtekintések száma lassan eléri a négyszázezret. A csapat tenoristája, az újfehértói Moravszki Ákos jelenlegi projektjeiről és jövőbeli terveiről mesélt szerkesztőségünkben.
Ákos nem a Sound of Christmas sikerén felbuzdulva fordult a zene felé, már jóval korábban ebbe az irányba terelte az életét. A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumba járt, ahonnan útja a Debreceni Egyetem opera szakára vezetett – de egy idő után rájött, hogy egy merőben más műfajban találhatja meg önmagát.
Megtalálta a helyét
– Mindig is a könnyűzenéhez húzott a szívem. Azt mondták, hogy jó vagyok a klasszikus műfajokban, de közben nem éreztem azt, hogy meg tudom mutatni a saját érzelmeimet, mindig valaki más bőrébe kellett bújnom. Ki akartam lépni ebből a világból, és belekóstolni egy új irányba, ezért Budapestre költöztem, és elkezdtem a Kőbányai Zenei Stúdióban tanulni – mesélte a fiatal zenész. Mire végzett az intézményben, már két olyan projektje is volt, amit szívvel-lélekkel tudott csinálni.
– A Foreland nevű zenekarommal 2017 szeptemberében alakultunk. Ha korábban az a cappella nem lett volna az életem része, akkor lehet, hogy nagyon sok lehetőségtől elesek: Winand Ádám, a gitárosunk az egyik közösségi oldalon keresett meg, miután látta a párommal, Erikával közösen készített feldolgozásinkat a YouTube-on, és azokon keresztül a Hallelujah-hoz is eljutott – mesélte Ákos. – Az első próba nagyon hangulatos volt: mindig különleges élmény, amikor olyan idegenek találkoznak, akiknek közös az érdeklődési körük.
A zenekar 2018 márciusában jelentkezett az MTVA AranyCORE zenebajnokságára, amelyet Arany János születésének 200. évfordulójának alkalmából rendeztek. Ákosék a költő Vágy című versét dolgozták fel saját stílusukban, és végül a közönség szavazatai alapján megnyerték a versenyt. Mint győztesek Nagyszalontán, Arany János szülővárosában is előadhatták a dalt, illetve egy különdíjat is elnyertek, aminek köszönhetően felléphettek a Strand Fesztiválon.
– Most egy saját albumon dolgozunk, amit persze szeretnénk a közönségnek is megmutatni – árulta el Ákos a Foreland terveiről.
– Szeretném, ha az emberek megismernék a saját szerzeményeinket is, hogy azonosulhassanak a gondolatainkkal, meglátásainkkal. Sok zenekari versenyen vettünk részt, ahol számos szakmai tanácsot kaptunk és rengeteget inspirálódtunk, úgy érzem, végre sikerült megtalálni a saját utunkat.
A zenével segítene
A Foreland mellett Moravszki Ákos egy másik szívügyére is nagyon sok energiát áldozott. Hét évvel ezelőtt a Szertelen-kék Alapítvány a Belügyminisztérium támogatásával létrehozta A dal a tiéd című programot, amely zenés formában, fiataloktól fiataloknak szólva beszél a középiskolás korosztályt érintő problémákról. A pályázat első körére az akkor még gimnazista Ákos egy barátjával, Bacsi Dániellel írt egy közös dalt, amellyel megkapták a leghumorosabb szerzeménynek járó különdíjat, és részt vehettek egy alkotótáborban.
– Azóta nyaranta mindig összegyűltünk egy-egy műhelymunkára, az évek alatt pedig kiforrta magát a Sodor az élet című zenés színdarabunk, amit tavaly februárban mutattunk be először a közönségnek – mesélte a fiatal zenész.
– A történet szerint egy új helyre költözött középiskolás lány nagyon szeretne beilleszkedni a közösségbe, ezért elmegy egy buliba, ahol valamit az italába kevernek. Az eredmény teljes képszakadás, a társai pedig cikizni kezdik. A darabban szóba kerül a drog- és alkoholfogyasztás és az internetes zaklatás is, a szereplők ezekre a problémákra próbálnak megoldást keresni.
Mindegyik karakternek megvannak a saját nehézségei, és valamennyien más képet mutatnak magukról a közösségnek, mint amilyenek valójában. Ákos és társai azt szeretnék üzenni előadásukkal a diákoknak, hogy nem szabad félnünk attól, kik vagyunk valójában, és meg kell mernünk mutatni a világnak az igazi énünket.
NA