Amikor a hóhért akasztják

Kováts Dénes nem ismeretlen Nyíregyházán a kulturális eseményekre járók körében, hiszen szinte minden kedden a Bencs-villában ő vezeti a Többszemközt című sorozatot. A napokban azonban nem ő kérdezett, hanem őt kérdezték – a hatvanadik születésnapja alkalmából.

Dob és cselló – kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy ez a két hangszer vált főszereplővé a Bencs-­villa múlt heti beszélgetős estjén, ami leginkább azért furcsa, mert sem dr. Karádi Zsolt, sem Kováts Dénes nem zenész, ám kiderült, hogy mindkettejük életében szerepet játszottak e hangszerek. Sőt, a vendégként részt vevő Nyomtató Enikőében is – de erről egy kicsit később.

Kerek szülinap

Aki rendszeresen jár Nyíregyházán kulturális eseményekre, Kováts Dénessel szinte minden kedden a Bencs-villában találkozhat: ő vezeti a Többszemközt című sorozatot, de a Művészasztal mellett is helyet foglal lapunk korábbi újságírója, aki a családi vállalkozásban működtetett kiadó ügyeit is intézi.

Az ok pedig, ami miatt ezúttal nem ő kérdezett, hanem őt kérdezték, egy kerek szám: a hatvanas. Ennyi gyertyát fújt el a születésnapi tortáján Dénes, a jeles napot pedig ismerőseivel, barátaival ünnepelte úgy, hogy közben a pályája legfontosabb szakaszairól beszélt.

Sátoraljaújhelyen született, édesapja a neves irodalomtörténész, Kováts Dániel, Dénes pedig gyerekként a helyi dohánygyár fúvószenekarában zenélt, és mivel úgy gondolta, hogy ütni jobb, mint fújni, ő lett a kis dobos – az időnként fizetségként kapott cigarettát mindig odaadta a nagypapájának. Később csellóra íratták be a szülei, de mint mondta, nem volt igazán tehetséges. Ekkor derült ki, hogy Karádi Zsolt is tanult csellózni, és miután Nyomtató Enikő, a Móricz Zsigmond Színház művésze elénekelt két dalt az ünnepelt tiszteletére, nevetve megjegyezte: egy tévedés miatt dobolni tanult, majd átváltott csellóra…

Zenészek, királynők

Kováts Dénes Nyíregyházán szerzett diplomát, négy évig tanított, majd egy városi újság szerkesztő-újságírója lett, egyúttal a Sátoraljaújhelyi Városi Televízió riportere, műsorvezetője. 1990-től tíz éven át dolgozott lapunknál, 2000-től a Feliciter Kiadó főszerkesztője, számos magazin és kötet írója, szerkesztője, szerzője, aki elmondta: sok élményt, sok barátot köszönhet a Kelet-Magyarországnak.

– A Kelet-Magyarországban én követtem végig az Olasz Rita-ügyet, és olyan sok információt gyűjtöttem össze, hogy írtam egy oknyomozó riportkönyvet. A fiatal lány eltűnése sokáig foglalkoztatta a közvéleményt. Rita 1993. június 9-én futni indult a Sóstói-erdőbe, de soha többé senki nem látta. Hét hónap múlva az erdőben rábukkantak a feltételezett földi maradványaira, de az édesanyja azt mondta, nem a lánya testét találták meg. Gyanúsítottként felmerült Mocsár József neve, de a bűnösségét hitelt érdemlően nem tudták alátámasztani, az ügy azóta is megoldatlan.

– Kedvenc zenekarom, a Deep Purple 1991-ben Nyíregyházán adott koncertet, és amikor mentek fel a színpadra a fiúk, odaléptem a szólógitároshoz, elmondtam, ki vagyok, és megkérdeztem, adna-e interjút a Kelet-Magyarországnak. Persze, mondta, így a koncert után találkoztunk a szállodában, ahol laktak, és egy jót beszélgettünk.

– De készítettem interjút Pardi Zsanna egykori szépségkirálynővel, lánctalpas harckocsival bejártam a Nyíregyháza környéki bokortanyákat télvíz idején (mivel nem volt nálam sem sapka, sem kesztyű, így ez egy kicsit fagyos emlék), de nagyon szerettem az Őrszem című bűnügyi oldalt is – nem is értem, hogy miért nem én játszottam a címszereplőt a színház Sherlock Holmes című előadásában…

Kováts Dénes még a főiskolán ismerte meg a feleségét, Kováts Juditot, aki ahogy fogalmazott, az életvállalkozásban is a társa. – Ő a kedvenc íróm – mondta. – Elolvasom a regényeit, és bár tudom, hogy sokkal jobban ír, mint én, elmondom a véleményemet, javaslataimat – az egyik könyvénél például azt mondtam, hogy szerintem a főhős nem viselkedhet úgy, ahogy ő megírta. Minden írónak szüksége van valakire, aki először látja a szövegét – mi ezek vagyunk egymás számára – tette hozzá.

SZA