Megyei emlékjelek ’56-nak

Az 1956-os emlékjelek jellegüket tekintve megyénkben az egyszerű emléktáblától a kopjafán keresztül a szobrokig terjednek. Az emlékjelek jellege, minősége is az állítók akaratától, de leginkább az erre a célra szánt anyagi erőforrástól függött. Több település a világháborús emlékművön egy gondolat erejéig hivatkozott a forradalmakra (1848 és 1956) is (pl. Hodász, Ófehértó), több helyen a helyi ’56-os mártír nevét is feltüntették (pl. Fülesd, Kékcse, Pátyod). Ezeken az emlékműveken a fő hangsúly a települések első és második világháborús hősi halottainak felsorolásán van.

Tizenöt évszám az emlékművön

Szintén a költséghatékonyságot szolgálják azok a történelmi emlékművek is, amelyek egy alkotáson több történelmi eseményt is idéznek (pl. Cégénydányád, Ömböly). A csúcstartó e tekintetben a tornyospálcai emlékmű, amelyen összesen 15 évszámot soroltak fel 1051-től 1956-ig! A nyírbátori országzászlón elhelyezett emléktáblán az országos jelentőségű események mellett a várostörténeti szempontból fontos, helyi események évszámait is megjelenítették. Sok a fából faragott alkotások (emlék­oszlopok, kopjafák) száma: 28 település választotta az emlékjelállításnak ezt a fajtáját. Ezek közül több a Népművészet Mestere díjjal is elismert Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész alkotása (Máriapócs, Nyírbátor, Nyírmada). Elsősorban a városi ranggal rendelkező településeknek sikerült az anyagi források előteremtésével időt­álló, művészi kivitelezésű, több esetben a városképet is befolyásoló alkotást megvalósítani. Ezeket a jelentősebb, bronz és kő kombinációjával készült köztéri művészeti alkotásokat elsősorban az 50. (Baktalórántháza, Kisvárda, Nagykálló) és a 60. évfordulóhoz (Csenger, Kemecse, Nyírbogát, Záhony) kötődően állították fel. Nyíregyházán az 50. évfordulóra gránitból, Szabolcsbákán pedig a 60. évforduló alkalmából gránitból és kőből készítettek művészi emlékműveket. Alapanyagul a követ két helyen választották: Ibrányban és Gávavencsellőn. Fa az alapanyaga az ibrányi ifjú forradalmár szobrának és a nagyecsedi, 1989-ben felállított emlékműnek. Bronz mellszoborral nyolc településünkön állítottak emléket a forradalom országos és helyi szereplőinek. Többek között Nagy Imrének Mátészalkán és Ibrányban, Mindszenty Józsefnek Érpatakon és Apagyon, Pongrátz Gergelynek Tiszavasváriban, a két megyei mártírnak Nyíregyházán állítottak szobrokat.

- Ilyés Gábor helytörténész -