Leírhatatlan erőszak - Dobogósok lettünk állatkínzásban

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A tapasztalat szerint csak ritkán születik kézzel fogható ítélet az állatkínzás miatt.

Egy országos hírportál a Belügyminisztérium, illetve az Egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerre támaszkodó, nemrég megjelent cikke szerint Hajdú-Bihar (120) és Pest megye (92) után Szabolcs-Szatmár-Beregben (64) követték el a legtöbb regisztrált, állatkínzásnak minősülő esetet 2014-ben. Lényeges, hogy ezek az adatok csak a vádemelési szakaszba eljutott bűncselekményeket mutatják, ami valószínűleg csupán töredéke az összes, állatokkal kapcsolatos kegyetlenkedésnek.

Míg egy évvel korábban, 2013-ban országosan 53, addig 2014-ben 306 ilyen ügyben állhattak bíróság elé a vádlottak, melyből 64 eset megyénkhez köthető. A jelzett számok a 2013. július elsején életbe lépett új Büntető törvénykönyvben foglaltaknak megfelelő minősített esetekre mutatnak. Az állatkínzások jelentős részét kutyák ellen követték el.

Magyarországon 2014-ben 113 ügyben döntött úgy a bíróság, hogy szabadságvesztéssel bünteti a kegyetlenkedőket, ám az állatkínzók csak kevesebb mint 10 százaléka került valóban rács mögé. A Nyíregyházi Törvényszék (NyT) érdeklődésünkre már tavalyi adatokkal is tudott szolgálni: az NyT-hez tartozó járásbíróságokon 2015. december 31-éig nyolc állatkínzással kapcsolatos ügy fejeződött be. Ezek közül hármat a megyeszékhelyen, kettőt Nyírbátorban, kettőt Kisvárdán, egyet pedig Fehérgyarmaton bíráltak el – tudtuk meg dr. Toma Attila sajtószóvivőtől.

Félnek tanúskodni

– Azért dolgozunk, hogy Magyarországon megváltoztassuk a gyepmesteri telepek barbár intézményrendszerét, és állatbarát szemléletű, preventív jellegű gondolkodásmódot alakítsunk ki. Emellett megkínzott és balesetes kutyák mentésével foglalkozunk – engedett betekintést a nyíregyházi PCAS Állatmentés nevű szervezet alapítója, Vidra Beáta.

– Az a tapasztalatunk, hogy csak a legritkább esetben születik kézzel fogható ítélet állatkínzással kapcsolatos ügyben. Ez azért szomorú, mert azt várják tőlünk – és mindenki mástól is –, hogy indítsunk eljárást, ha fény derül a bántalmazásra. A gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű, mert minden ügy más, eltérőek a bizonyítékok, a bejelentő pedig a legtöbb esetben nem akarja vállalni a kilétét, és nem szeretne tanúskodni. Tanúk nélkül viszont nincs a kezünkben semmi, a hallottak alapján tehetünk csak feljelentést.

– Továbbá nem csupán az elkövetést, a szándékot is bizonyítanunk kell, és ez a legnehezebb, hiszen attól válik bűncselekménnyé, hogy aljas szándékkal, előre kitervelték az állat megkínzását, megnyomorítását vagy az életének kioltását.

– A magyar jogrendszerben jelenleg hangsúlyosabb a tulajdon, mint az élet védelme, így ahhoz, hogy egy megkínzott kutyát elhozhassak, vagy hatnom kell a gazdájára, vagy ki kell hívnom a hatósági állatorvost, aki rendőrségi személy előtt állapítja meg a kínzás tényét. Annak a valószínűsége azonban, hogy egy rendőrt és egy hatósági állatorvost egy kutya miatt egyszerre mozgósítani tudok, igen csekély. Gyakran mire intézkedni tudunk, az állat már nincs meg, mert mint bizonyítékot eltüntették – mutatott rá Beáta.

Hozzátette: nem egy olyan eljárást indítottak már, amit feljelentő vagy bizonyítékok hiányában zártak le. Ilyen volt az a négy évvel ezelőtti eset is, amikor helyszíni boncolást kértek egy elpusztult kutya miatt. Egyértelmű volt a kínzás, mert éhen halt az állat, ennek ellenére sem lett semmi az ügyből.

Békés demonstráció

– Több mint kilencven szervezett csatlakozott a február ­20-ai, állatkínzás elleni békés demonstrációhoz. Szombaton a Nyugati pályaudvartól indul majd a menet a Parlament elé azért, hogy felnyissuk az emberek szemét, és rámutassunk arra, mennyire nincsenek jogai ma az állatoknak. Együtt talán el tudjuk érni, hogy a kormány szigorúbban büntesse a kegyetlenkedést. Ez a politikai vezetők felelőssége is, mert ahogy az iskolában megtanítják a gyerekeket írni és olvasni, ugyanúgy tudatosítani kellene bennük az élet tiszteletét és védelmét, mert ezek legalább olyan fontosak, mint a matematika.

Állatkínzással kapcsolatos esetek és ítéletek a megyében 2015-ben

A Nyíregyházi Járásbíróság által elbírált ügyek

1.) A járásbíróság 2015. január 28-ai jogerős ítéletével I. és II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett állatkínzás bűntette miatt I. rendű vádlottat végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztetett 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, míg a II. rendű vádlottat végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 8 hónap börtönbüntetésre ítélte.

2.) A járásbíróság 2015. június 3-án a vádlottat állatkínzás vétsége miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 10 hónap fogházbüntetésre ítélte.

3.) A járásbíróság a vádlottat állatkínzás vétsége, valamint társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt halmazati büntetésül 150 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A Nyírbátori Járásbíróság által elbírált ügyek

1. ) A bíróság a vádlottat állatkínzás vétsége miatt 1 évi próbaidőre próbára bocsátotta, melyet a másodfokú bíróság 2015. november 20-án jogerős határozatával 150 ezer forint pénzbüntetésre változtatott.

2.) Állatkínzás bűntette miatt a bíróság a vádlottat 2015. október 1-jével 2 évi próbaidőre próbára bocsátotta.

A Kisvárdai Járásbíróság által elbírált ügyek

1.) A járásbíróság 2015. február 5-ével I. rendű vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett állatkínzás vétsége miatt, míg II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett állatkínzás vétsége miatt 2–2 évi időtartamra próbára bocsátotta.

2.) A járásbíróság állatkínzás vétsége miatt a vádlottat végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 3 hónap fogházbüntetésre ítélte 2015. október 14-én jogerős ítéletével

A Fehérgyarmati Járásbíróság által elbírált ügy

1.) A bíróság a II. rendű vádlottat garázdaság és állatkínzás vétsége miatt végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett 1 év fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet 2015. március 30-án emelkedett jogerőre.