Kirgizisztánba „költözött” a türk világ

A biskek kirgiz nyelven a nemzeti ital, a kumisz (erjesztett lótej) készítésére használt köpülőfát jelenti. Ugyanez a neve Kirgizisztán 900 ezres fővárosának is. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt. Délkeleten Kína, délnyugaton Tádzsikisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kazahsztán határolja. Biskek volt a napokban a házigazdája a Türk Államok Szervezetének tizenegyedik csúcstalálkozójának. Az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett delegáció tagja volt a fehérgyarmati illetőségű dr. Tilki Attila, a Bölcsek Tanácsának tagja. Ez a szervezeti egység a Türk Államok Szervezetén belül tanácsadói feladatokat lát el, melynek javaslatait a külügyminiszterek tanácsa hagyja jóvá.

Megerősített nyilatkozat

– A diplomáciai kapcsolatok Kirgizisztán és Magyarország között 1991-ben jöttek létre. Az ország nagykövetsége 2020-ban nyílt meg Biskekben. Ugyanebben az évben elfogadták a stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatot. Több fontos megállapodást írt alá a két ország a kirgiz-magyar kétoldalú találkozó során. A legfontosabb a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a megerősített stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozat – említette a hazatérése után dr. Tilki Attila. – Együttműködést kötöttek a két ország igazságügyi minisztériumai. Aztán a 2025-2027-es évekre szóló Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot érintő szerződést is megkötötték a felek. Szadyr Japarov kirgiz elnöke arra kérte hazánkat, hogy támogassuk a gyógyszeriparuk fejlődését. Magyarország ezen a területen szerzett tapasztalatai és eredményei nagy szerepet játszhatnak a kirgiz gyógyszeripar fejlődésében. Az államfői találkozón számos kérdést megvitattak. A mezőgazdaság, az autógyártás és a vízenergia területén a közös projekteket a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap finanszírozza. Szadyr Japarov felajánlotta, hogy megvitatják Magyarország részvételének lehetőségét a különböző infrastrukturális projektekben, beleértve a Közép-Ázsiát Európával összekötő közlekedési folyosók fejlesztését is. Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalások során kiemelte, hogy csaknem ezer napja lehetünk tanúi egy szörnyű katonai konfliktusnak. Ukrajna a szomszédunk, s ez a háború ellentétes hazánk érdekeivel – fogalmazott. Egyben hozzátette, örülnek, hogy Kirgizisztán is a béke pártján áll, s így együtt azok közé tartoznak, akik a világ békéjéért küzdenek. Örömmel fogadtuk Kirgizisztán döntését arról, hogy támogatják Magyarország azon kezdeményezését, hogy a Türk Államok Szervezetének következő informális csúcstalálkozójának jövőre Budapest legyen a házigazdája. 

A türk világ nagy jövő előtt áll

Dr. Tilki Attila akkor lehetett Biskekben, amikor kiderült, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke. – Büszkék lehetünk arra, hogy a türk világban is figyelnek arra, amit a magyar miniszterelnök mond. Orbán Viktor megkapta a „Türk Világ Legfelsőbb Rendje” díjat. A döntés indoklása szerint a türk államok elnökei a kirgiz elnök felterjesztése alapján „a Magyarország és a türk államok közti kapcsolatok erősítéséért tett kimagasló erőfeszítéseiért, valamint a türk világon belüli együttműködés előmozdításáért való jelentős hozzájárulásáért” érdemelte ki az elismerést.  Orbán Viktor beszédében kiemelte: „Amikor először voltam miniszterelnök és Törökországba látogattam, 2000-ben megelőzően 67 évig nem járt magyar miniszterelnök Törökországban. Aztán 2010-től a többi türk állammal is felvettük és elmélyítettük a kapcsolatainkat. Mi, magyarok vagyunk a legnyugatibb keleti nép. Egyediek vagyunk abból a szempontból, hogy keletről vándoroltunk Európába sok más néppel együtt. Rajtunk kívül mindenki más eltűnt. Egyedül mi maradtunk meg. Így lettünk mi a legnyugatibb keleti nép, aki fenntartotta ezt a különleges történelmi kapcsolatát a türk népek világával, ahonnan elindultunk. Meggyőződésem, hogy a türk világ nagy jövő előtt áll”.  

Jó volt magyarnak lenni

Dr. Tilki Attila részt vett a Bölcsek Tanácsának magyar tagjaké a Türk Nemzetek Tanácsának külügyminiszteri szintű informális munkaülésén is. – A tagállamok külügyminiszterei megvitatták a világ fontosabb háborúival kapcsolatos véleményüket,  kifejtették álláspontjukat a geopolitikai kihívásokról. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ekképpen fogalmazott: „Hat éve Kirgizisztánban, az Iszik-köl tó mellett Magyarország megfigyelő tagországként csatlakozott ehhez a szervezethez. Nekünk, magyaroknak az együttműködés a türk világgal, számos sikert hozott, például megerősítette az energiaellátást országunk számára. Az idén mi vagyunk az első olyan ország, amely nem szomszédos ország Törökországgal, de mégis Törökország gázt szállít nekünk. Ebben az évben első alkalommal fizikailag is gázellátást kaptunk Azerbajdzsántól és  tavaly a gázkitermelés (melyet részben a magyar olajtársaság aknáz ki) elkezdődött Kazahsztánban. A Parlamentben a magyar-török és a magyar-azeri baráti tagozatok elnöke és a magyar-üzbég baráti tagozat alelnöke is dr. Tilki Attila: – Kihasználva a lehetőséget, váltottam néhány szót Hakan Fidan török külügyminiszterrel, Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel, Bakhtiyor Saidov üzbég külügyminiszterrel is. Jó volt magyarnak lenni Biskekben!