2 órája
Hull a pelyhes fehér hó – mutatjuk, mikor érkezhet az első komolyabb havazás Szabolcsba
A szezon első hópelyhei az előrejelzések alapján jól láthatóak lesznek. Portálunk megkérdezte az agrometeorológust, aki szerint november 22-én, pénteken érkezhet meg a havazás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe.
A gyerekek a telet leginkább a havazás miatt szeretik
Fotó: MW-archív
Az első havazás időpontja viszont már látótávolságon belül van, a jelenlegi számítások szerint november huszonkettedikén jó esély mutatkozik szilárd halmazállapotú csapadékra. Ennek megmaradása kérdéses, hiszen legalább részben mediterrán légörvényektől várjuk ezúttal a havat, ezek pontos pályája, mélysége, csapadékzónáik elhelyezkedése pedig sokszor a létrejöttük után is igen bizonytalan, s még ettől is hosszú napokra vagyunk – mondta portálunknak dr. Rácz Csaba agrometeorológus, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa.
Fotó: MW-archív
A szezon első hópelyheit azonban jó eséllyel látni fogjuk
– tette hozzá. Pár napja esett ugyan egy kis havas eső vármegyénkben, de az még nagyon távol állt az igazi hóeséstől.
Havazás: erősen visszaesett a havas napok száma
Az agrometeorológus szerint az első havazás érkezésének időpontjával kapcsolatos népi megfigyelések egyébiránt (többéves átlagban) meglepően jól teljesítenek az utóbbi években, noha tapasztaljuk és egyre többet halljuk, hogy csökken a hó mennyisége és gyakorisága térségünkben. A múlt században és a 2000-es évek elején viszonylag gyakori volt a 10 centimétert elérő hótakaró kialakulása, a havas napok száma pedig elérte a 20-30-at. A legutóbbi évtizedben vált igazán szembetűnővé a hó relatív hiánya, erősen visszaesett a havas napok száma és az átlagos lehullott hómennyiség egyaránt. Kisebb a változás mértéke az extrém havazások gyakoriságában és hozamában, s bár némiképpen ritkultak az eleve nem túl gyakori, 5-10 év során egyszer előforduló „nagyhavas” események, a lehulló hó mennyisége ezekben az esetekben nem mutat csökkenő tendenciát.
Azért nem kell megválni a szánkótól és a sílécektől
A jelenség oka, mely egyben magyarázatként szolgál arra is, miért nem kell végleg megválnunk a szánkóktól, sítalpaktól, a sarkvidéki hidegbázisok megmaradása. A sarkkörtől északra a téli időszakban nem kel fel a nap hónapokig, így besugárzás hiányában szükségszerűen erősen lehűl a levegő, legalább részben megfagy a tengerfelszín, kialakul egy fagyos légtömeg. Csillagászati okai lévén ebben változás a továbbiakban sem lehet, a havazáshoz szükséges két tényező, a hideg és a nedvesség közül tehát az egyik adott, csupán az marad kérdéses, eljut-e térségünkbe a fagyos levegő, s hogy milyen mennyiségben – emelte ki dr. Rácz Csaba.
Az agrometeorológus hozzátette:
- az elmúlt századokban, évtizedekben is a légköri nyomáselrendeződés függvénye volt a hideg levegő útjának biztosítása felénk, akadtak olyan időszakok, amikor gyakrabban, máskor jóval ritkábban jutott le térségünkbe a hideg légtömeg. Jelenleg is hasonló áramlási mintázatnak tudható be, hogy rendre más területeken éri el a mi földrajzi szélességünket, vagy akár a mediterrán tájakat, arrafelé okozva kiadós, olykor katasztrófához vezető mennyiségű havat.
- ugyancsak a nyomáselrendeződési kép függvénye a megfelelő nedvesség megléte, szintén jókora bizonytalanság terheli tehát ezt a paramétert is. Az áramlási mintázat közép- és hosszútávú ciklikus változásait egyelőre nem tudjuk pontosan leírni, így nehéz megmondani a havazás ritkulásának pontos okát.
- állhat a háttérben egy természetes ciklikusság, ám az is bizonyos, hogy a klímaváltozással járó felmelegedés hozzájárul a ciklonpályák módosulásához, a téli hőmérsékletek emelkedéséhez.
- a hideg és a nedvesség együttes jelenlétének valószínűsége tehát jelentősen csökkent térségünkben az utóbbi időben, de megfelelő áramlási viszonyok mellett továbbra is megvan az esélye akár a régi időkből emlékezetes nagy havazásoknak is.
