2 órája
Újfehértó határai máig őrzi a borzalmak nyomait
A második világháború újfehértói áldozataira és hőseire emlékeztek szerdán.
Fotó: Sipeki Péter
Immár 80 esztendeje, hogy Újfehértón is elhallgattak a második világháború fegyverei. Ebből az alkalomból rendeztek jubileumi megemlékező ünnepséget a város főterén található emlékműnél. A rendezvényen elhangzott, számtalan hőstett és önfeláldozás kísérte végig a magyar katonák tetteit a második világháború idején. A hazánkba betörő hadak 1944 nyarától óriási pusztítást okoztak, ebben az időszakban Újfehértó határa is többször volt német vagy orosz megszállás alatt. A kilőtt számtalan lövedék és bomba nyomai a mai napig láthatók a 4-es számú főút melletti szikes területen. 1944. október 30-án befejeződtek a harcok Újfehértón, de az ország más részein tovább dörögtek a fegyverek.
Újfehértó határai máig őrzi a borzalmak nyomait
Fotók: Sipeki PéterA rendezvényen Szentpéteri-Pál Mónika mondott megemlékező beszédet, akinek apai nagyapja és dédapja is átélte a háború borzalmait.
Megannyi élet és sors
– Ma fejet hajtunk a katonák és a háború polgári áldozatai előtt is. Az újfehértói második világháború emlékművön 753 férfi és nő neve található. Megannyi élet és emberi sors, és mellette hány család, édesanya, feleség, gyermek, akik hazavárták a fiút, a férjet, az édesapát. A háború borzalmait csak a család szeretetének felidézése csillapíthatta a katonákban, ezért is intézték a legtöbben a szeretteiknek az utolsó soraikat. Az újfehértói hadkötelesek zöme a II. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozott. Az alakulat Nyíregyházán és Nyírbátorban állomásozott. Amikor beállt a hadiállapot a Szovjetunióval, Nyíregyházáról a 4. huszárezredet mozgósítottak. Ezen alakulatban szolgáltak az utolsó Újfehértói huszárok is. Ők visszaemlékezéseikben meséltek a szovjet terep nehézségeiről, a front szörnyűségeiről – elevenítette fel Szentpéteri-Pál Mónika. Beszédében arra is kitért, a 12. gyalogezred katonái is szolgáltak a Don-kanyarnál, s a harcokban az ezred elveszítette legénységének mintegy felét, 1800 katonát.
Nem akart, nem bírt beszélni
– Az apai nagypapám is megjárta ezt a poklot. Neki sikerült hazatérnie a „halálkanyarból”, de itthon soha egy szót sem mesélt az ott átéltekről. Nem akart, nem tudott, nem bírt a borzalmakról beszélni. Belegondolni is borzasztó, mennyi szörnyűséget élhetett át, ha később még saját fiú gyermekeinek sem mesélt egyetlen szót sem – mesélte. Szentpéteri-Pál Mónika arra is kitért, hazánk német megszállásával az Újfehértói zsidóság sorsa is megpecsételődött: előbb gettókba, majd koncentrációs táborokba szállították őket.
Az ünnepség végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a második világháborús emlékművön, majd a résztvevők továbbindultak a városi köztemetőbe. A sírkertben ugyanis az MH. Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 5. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda kezdeményezésére áttemették vitéz Pál János főtörzsőrmester arany vitézségi érmes katonát.
