Stroke: a néma gyilkos a fiatalabb korosztályt sem kíméli

Definíció szerint a stroke egy olyan hirtelen kialakult idegrendszeri tünetegyüttes, amely legalább 24 órán át fennáll, és nincs más oka, mint az agy, az agyat ellátó érrendszerben kialakult elváltozás. Dr Bodnár Ilona neurológus az Országos Stroke Prevenciós Délelőttön részletezte, hogy a stroke-nak két fő formája van: az egyik a vérellátási zavar, vérrög következtében létrejött stroke, a másikat pedig vérzés okozza. 

Stroke okai: a néma gyilkosok

Mind a két formája az érrendszer betegsége miatt alakul ki, és két fő ok áll a háttérben: magas vérnyomás, és cukorbetegség. Ezt a két rizikófaktort „néma gyilkos”-ként is szokták emlegetni, hiszen gyakran csak akkor ismerik fel, foglalkoznak vele az emberek, amikor a beteg a stroke-kal bekerült a kórházba. – A vérrög, érelzáródás esetében ugyanolyan infarktusról van szó, mint mondjuk a szívinfarktusnál, de ebben az esetben a tüneteket az okozza, hogy a vérellátási zavar agy melyik területét érintette. Előfordulhat, hogy magában az agyban lévő éren jön létre a vérrögképződés, de nagyon sokszor a háttérben az agyat ellátó érnek a nyaki szakaszán találunk problémát. Ezért a diagnosztikának egy fontos része például az, amikor a beteg bekerül a stroke osztályra, CT készül, látjuk, hogy van kisebb-nagyobb károsodott agyterület, de a következő diagnosztikus lépés a nyaki erek ultrahang vizsgálata lesz, amikor is megtalálhatjuk, hogy egy súlyos szűkület alakult ki a nyaki ütőéren, vagy esetleg, ami esetleg még további teendőt, műtétet fog igényelni, de az is lehet, hogy teljes elzáródás jött létre. A stroke másik formájánál, amikor az agyban lévő kis apró erecske, ami sokszor a régebbi, fennálló hipertónia miatt ment tönkre, megpattan, megreped, és vér kerül az agyállományba. Ez a vérzéses forma általában súlyosabb tüneteket okoz, de szerencsére ez az összes stroke esetnek körülbelül 20 százaléka, a túlnyomó többséget, 80 százalékot a vérellátási zavar okozza – részletezte a nyíregyházi Jósa András Tagkórház neurológusa, és kihangsúlyozta: életet menthet a tünetek mihamarabbi felismerése. 

Gyógyulási esély

– Az egyik legfontosabb, hogy minél hamarabb felismerjék a stroke tüneteit, és értesítsék a mentőket. AZ intő jelek: megváltozik a beteg beszéde, az arca furcsán áll, például az egyik oldalon a szájzug lejjebb áll, és ott el van simulva az arcnak az a része. Aztán az is árulkodó jel, ha az egyik oldali végtagjait nehezebben tudja emelni, esetleg panaszkodik, hogy el van zsibbadva, de előfordul, hogy a beteg látászavart említ, vagy egy kis időre elmegy a látása, esetleg keresztbe áll a szeme, megváltozott a tekintete. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőket, minden perc számít, a mentőszolgálat pedig jelzi a kórház felé, hogy a sürgősségi osztályon mire készüljenek, valószínűleg stroke-os beteg fog érkezni, és elkezdik az előkészületeket – részletezte dr. Bodnár Ilona, és megjegyezte: ilyenkor például szabaddá teszik a CT készüléket, ami az elsődleges diagnosztikai eszköz, mert rögtön mutatja, hogy vérzés, vagy vérellátási zavar okozza a tüneteket.

– Ha azt látjuk a CT-n, hogy nincs vérzés, de még nem látunk agyi infarktust, az nem jelenti azt, hogy a beteg nem kapott stroke-ot, valószínű vérellátási zavar okozta a problémáját. A sürgős laborvizsgálatot követően, a neurológus megvizsgálja a beteget, és már készítik is a vérrögoldó kezeléshez, a trombolízishez az eszközöket. Hogyha az első fél-egy-másfél órán belül megtörténik a vérrögoldás, akár 50 százalék eséllyel már tünetmentessé tud válni a trombolízis kezelés alatt a beteg. Minél több idő telik el a tünetek kezdete és a végzett beavatkozás között, annál kisebb lesz az esélye, hogy teljes tünetmentességet érjünk el, ezért nagyon fontos tehát az időfaktor – hívta fel újra a figyelmet a doktornő, és megjegyezte: ezután a beteg a stroke osztályra átkerül, folytatódik a diagnosztika és a kezelés. A következő lépés a nyaki ultrahang, ami azt mutatja ki, hogy van-e szűkület, vagy nincs.

Többféle mechanizmus

– Amennyiben nincs érszűkület, a páciens nem is cukorbeteg, nem hipertóniás, viszonylag fiatal ahhoz hogy stroke-ot kapjon, 50 év alatti, akkor mindenképpen kell tovább keresnünk az okot. A következő vizsgálati eljárás a kardiológia. Ha például pitvarfibrilláció, szívüregi trombózis derül ki, akkor már egy másik mechanizmusáról beszélünk a stroke-nak, de ugyanolyan stroke-os tünetet okoz, mint mondjuk a nyaki ütőér elzáródása, vagy egy kisebb agyon belüli infarktus. Ilyen kardiológiai esetekben más terápiára van szükség – részletezte a neurológus, és kifejtette: sokan úgy gondolják, hogy elsősorban az idős emberek, a dohányzók, illetve azok, akik mondjuk nem sportolnak, azok érintettek, de fiatalabb korosztály, akár 30-40 évesek is bekerülnek ilyen tünetekkel az osztályra.

– Egy fiatal betegnél, aki mondjuk még 40 éves sincs, és nem találunk például érelzáródást vagy nyaki ütőérszűkületet, akkor bizony olyan genetikai rendellenesség áll a háttérben, ahol a véralvadási faktorok olyan módon változnak meg, hogy egy fokozott vérrögképződési hajlama van, és az váltotta ki az idő előtti fiatalkori stroke-ot. Bár fordult már elő 30 éves beteg is, akinek nyaki ütőérszűkület okozta a stroke-ját – mondta dr. Bodnár Ilona, és kifejtette: a lehető leghamarabb megkezdik a beteg rehabilitációját. 

- A gyógyulási idő nagyok sok mindentől függ. Az osztályon már a bentléte alatt elkezdjük a rehabilitációt. Tehát megkapja a beteg a vérlemezkegátló gyógyszerét, ha szükséges, ha nem tud megfelelően táplálkozni, akkor infúziókat kap. Gyógytornász már a második naptól elkezd foglalkozni vele, a bénult, meggyengült végtagokat átmozgatja, passzívan megpróbálja lábra állítani, felültetni. Amikor a bénult beteg eljutott a egy olyan állapotig, hogy már meg tud stabilan ülni, akkor már a rehabilitációs szakorvos átveszi az osztályra, ahol t általában 2-3 hetet tölt a beteg. Nagyon fontos, hogy ez alatt az idő alatt meddig tudnak eljutni, de még a korán elkezdett kezelésnél is másfél-két év után is láthatunk javulást. Tehát a betegnek a környezetétől, a családtól, az odafigyeléstől, a temperamentumától, aktivitásától, akaratától is függ, hogy mikor lesz újra mozgóképes, mikor tud lábra állni. Ez másfél-két éves kemény munkát igényel a betegtől is otthon – részletezte a neurológus, és felsorolta, hogy fontos a betegeknél a rendszeres ellenőrzés a stroke szakrendelésen, ahol figyelemmel kísérik a páciens állapotát, javulását. Dr. Bodnár Ilona megjegyezte, hogy vannak olyan betegei is, akik 20-30 év után is járnak kontrollra, és ilyenkor jó érzés látni a kezelő orvosoknak, hogy milyen nagy segítséget tudtak adni egy ember életéhez, és hogy a beteg milyen nagy akaraterővel rendelkezik.