Rendkívüli hasi műtét a nyíregyházi sebészeten

Magyarországon és Közép-Kelet Európában elsőként a nyíregyházi kórházban 2012 tavaszán kezdte el a citoreductiv sebészeti beavatkozást (CRS) és HIPEC kezelést dr. Tóth Lajos Barna, a Jósa András Oktatókórház sebészeti osztályának vezető főorvosa. Ez az eljárás a magas hőmérsékletű hasi kemoterápiával a korábban gyógyíthatatlannak nyilvánított, előrehaladott hasüregi daganatban szenvedő betegeknek nyújt reményt, s lehetőséget az életre.

Műtét, amivel gyorsabb a gyógyulás

– Ezzel a műtéti technikával eddig 415 beteget operáltunk meg, ami nemzetközi szinten is magas szám. Ez nagyon hosszú, nehéz, a hasüreg minden szegmensére kiterjedő műtét, ami önmagában is embert próbáló. Az innovatív sebészek elkezdték ennek a laparoszkópos megoldását, mert az egy „sima” vastagbél-, vagy gyomorműtétnél is jól látható, hogyha a nagy hasmetszések helyett kis vágásokat ejtenek a sebészek, az gyorsabb gyógyulást eredményez, hamarabb hazamehet a beteg. A világban már több helyen operáltak így, én pedig arra gondoltam, a nyíregyházi sebészeten elég nagy a tapasztalat a CRS-HIPEC terén, miért ne végezhetnénk el laparoszkópos technikával – mondta lapunknak dr. Tóth Lajos Barna. 

–  Magyarországon először egy 44 éves fiatalembert műtöttünk meg az új eljárással szeptember végén, s azért beszélünk most erről, mert mindenképpen meg akartam várni, hogy visszajöjjön varratszedésre, s azt mondhatom: sikeresen elvégzett, gyógyuláshoz vezető hét órás műtét volt. Egy vakbélből kiinduló rosszindulatú daganat miatt kiszedtük a hashártyarészeket, a hasi zsírokat, a vastagbél fél oldalát, ezt követően egy órán keresztül tartott a hasüregben a magas hőmérsékletű kemoterápia – tudtunk meg részleteket az osztályvezető főorvostól. 

– A fiatalember másnap már járkált, a műtét utáni hatodik napon hazaengedtük, ami önmagában is sokat mond. Ezen az egyetlen betegen is láttuk, rövidebb kórházi tartózkodással, kevesebb panasszal, kevesebb műtét utáni gyógyszereléssel – nem volt szükség arra sem, hogy vért kapjon – értük el a gyorsabb gyógyulást. Minimális a szövődmény kialakulásának az esélye, ami a betegek számára elvitathatatlanul jó – mutatott rá az előnyökre a kiváló sebész, aki hangsúlyozta, akárcsak a CRS-HIPEC eljárás, ennek laparoszkópos formája sem végezhető el minden esetben, mert nagyon pontosan behatárolható, hogy mekkora lehet a daganatos elváltozás, mennyire előrehaladott a hasüregi tumor és milyen a beteg állapota.
S itt ismét előkerül az egészségtudatosság, a prevenció fontossága, ugyanis az időben kiszűrt daganatos elváltozások nagyon jó százalékban kezelhetőek, gyógyíthatóak. A beteg élete megmenthető, de ehhez szükség van szűrővizsgálatokra, s már az első jeleknél orvoshoz fordulni.

Szükség van az innovációra

Míg 2012-ben dr. Tóth Lajos Barna és a munkáját segítő műtéti team úttörőnek számítottak a CRS-HIPEC-kezelés területén, ma már három fővárosi kórházban is végeznek ilyen beavatkozást; Nyíregyházán tanulták a módszert. Az egy pici lábnyom volt a hazai sebészet történetében, most pedig egy újabb lábnyom köthető a Jósa András Tagkórház Sebészeti Osztályához és az azt vezető főorvoshoz. Visszatérve a CRS-HIPEC-re és annak eredményességére, feldolgozva a beteganyagot, elmondható, hogy a túlélési adatokban, a műtéti szövődményekben, a mortalitásban is a nemzetközi élmezőnyhöz tartoznak. Az elmúlt 12 év sokszorosan visszaigazolta, hogy érdemes és szükséges volt bevezetni az új eljárást, akkor is, ha sokan kétségbe vonták annak létjogosultságát.

– Mindig azt mondtam, s vallom ma is, a diagnosztizált daganatos betegségben szenvedők ma már sokkal jobb eséllyel élnek túl, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, és ebben nekünk, orvosoknak hatalmas a felelősségünk. A tudomány folyamatosan új lehetőségeket ad a kezünkbe, amelyekkel kötelességünk élni. A sebészetben az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb vívmánya a laparoszkópia, mert ezzel a betegek számára számtalan előnyt lehet biztosítani, hiba lenne az ebben rejlő lehetőségeket nem kihasználni. Sebészként és osztályvezető főorvosként is az innovációt tartom szem előtt, azt, ami a betegek gyógyulását, családjuk körében eltöltött sok-sok évet jelentheti. Ha nem megyünk az újdonságok, új technikák és technológiák felé, akkor lemaradunk. Lehet sebészetet csinálni, azonban az új utakra rá kell lépnünk – vallja a főorvos, aki büszke arra, hogy az osztályuk népszerű a rezidensek körében és szerencsére maradnak is, így nagyon kicsi a fluktuáció a nyíregyházi sebészeten.

Példát mutatnak

Az osztályvezető főorvos rendszeres résztvevője, előadója a nemzetközi CRS-HIPEC sebészeti konferenciáknak, a világ bármely kórházában szívesen látnák és hasznosítanák tudását, tapasztalatát, ő azonban ragaszkodik a nyíregyházi sebészethez, a csapatához.

– Nagyon szeretek itt dolgozni, soha nem mennék máshová. Innen mutathatjuk meg, hogy úttörők vagyunk, hogy kiváló sebészeink vannak. Olyan eljárásokat is be kell vezetnünk, amelyek nemcsak előremutatóak, de csábítóak is a jövő orvosgenerációja számára. S legyünk büszkék arra, hogy ezt itt, Nyíregyházán érjük el és mutatunk példát a szakmának – mondta dr. Tóth Lajos Barna, aki már látja, tudja, mi lehet a következő nagy lépésük az ország egyik legnagyobb sebészetén, ahol 27 orvos ugyanolyan elhivatott, mint ő.