Ollót nyitogatni tilos, tányért törni jó

– Hogy miért fontos megérteni az arab világ történéseit? Azért, mert ami ott történik, előbb-utóbb hatással lesz az egész világra: gondoljunk csak az utóbbi évekből az arab tavaszra vagy a migrációs válságra. Ha abban a térségben problémák vannak, százezrek indulnak el Európa felé. – Ahhoz, hogy együtt tudjunk élni velük, ismernünk kell a szokásaikat, az életmódjukat, a motivációjukat, ha pedig az észjárásukat is megértjük, könnyebb lesz velük üzletet kötni – ezzel kezdte előadását a napokban az MCC nyíregyházi képzési központjában Tárik Meszár. 

Összetett és ellentmondásos 

Az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója Az arab észjárás című könyvét mutatta be az érdeklődőknek: a kötetben az iszlám vallás szabályozó szerepéről, a kisebbségek helyzetéről, az arab országok jogrendszereiről ír, de szó esik benne szokásokról, babonás hiedelmekről és arról is, hogyan bánnak a nőkkel. A könyv egyik legfontosabb tanulsága, hogy az arab világ rendkívül heterogén, az országai nagyban különböznek egymástól, éppen ezért nem szabad róluk általánosságban beszélni. Mint mondta, azért írta meg a könyvet, hogy bemutassa a régió összetettségét, ellentmondásait, és hogy megismertesse az olvasókat az arab kultúrával és az iszlám vallással. Mindez azért különösen aktuális, mert egyáltalán nem mindegy, hogy az arab államok érdekei alakítják-e, és ha igen, hogyan az izraeli–gázai háborút, de azért is, mert a nyugati világ egyre gyakrabban érintkezik ezekkel az államokkal. 

Rendkívül megosztottak 

– Nemcsak a nyugati országok állnak az arab térséggel kapcsolatban: hazánk Katarral gázszerződést kötött, Egyiptomnak nemrégen szállítottunk ezer vasúti kocsit, és fontos gazdasági kapcsolataink vannak az Egyesült Arab Emírségekkel is – mondta Tárik Meszár, aki hangsúlyozta: számos, ma is alkalmazott intézmény- és szokásrendszer az iszlám VII. századi megjelenése előtti korszakból maradt fenn. Mekka szerepe például már az iszlám előtt is jelentős volt mint a bálványimádók központja. De a törzsi társadalmak megjelenése is korábbra tehető – ezek szerepe vidéken még mindig jelentős, a városokban viszont kevésbé érzékelhető. Ezekben az országokban a vezetők a legfontosabb pozíciókra a saját törzsük tagjait s a rokonaikat nevezik ki – ott ez elfogadott – mondta, és arról is beszélt, hogy az iszlám vallás nagyon megosztott. Vannak enyhébb és rendkívül szigorú vallásértelmezések, bizonyos irányzatok képviselői pedig annyira gyűlölik egymást, hogy soha nem lennének képesek egy közösséget alkotni – ezért alaptalan az a félelem, hogy átveszik majd az uralmat Európa felett – tette hozzá. 

A kisebbségek helyzete

Közel-Keleten nemcsak arabok és muszlimok élnek, keresztények és zsidók is, számuk és arányuk egyre csökken, és egyre több olyan közösség szűnik meg, melynek tagjai ezer évig a térségben éltek. A zsidók száma például az 1945-ös 850 ezerről mára 10 ezerre csökkent, sokan elmenekültek egykori otthonukból – mesélt a kisebbségekről a kutató. A legnagyobb nemzetiséget a kurdok jelentik, de nekik nincs saját államuk, és különlegesek a berberek is, akiknek a kultúrája az arabizáció ellenére is fennmaradt. Az előadáson a dzsihád fogalmának félreértéséről is szó esett. Tárik Meszár elmondta, főként erőszakos összefüggésben hallunk a dzsihádról, ami alapvetően törekvést, erőfeszítést jelent, s két típusa van. A belső dzsihád jobb muszlimmá válást jelent, a külső pedig az iszlám védelmét és az önvédelmet foglalja magában – a szélsőséges iszlámban ez utóbbit értelmezik szent háborúként, noha alapvetően spirituális töltése van. A kutató kitért az arab nők helyzetére is, és úgy fogalmazott: ezen a téren is nagyon vegyes a kép. – Az iszlám megjelenése előtti időkben a jelenleginél embertelenebb módon bántak a nőkkel, akiknek semmilyen joguk nem volt. Ma sincsenek könnyű helyzetben, de nagyok a különbségek a város és vidék, illetve egyes országok között is. Vidéken a nők a hagyományos szerepekbe szorulnak, nevelik a gyerekeket, és vezetik a háztartást, a nagyobb városokban viszont egyre több nő tanul és dolgozik. 

Vizet öntenek a gyerek után

Tárik Meszár beszélt a hiedelmek és babonák szerepéről is, így szó esett angyalokról, dzsinnekről, gúlokról is. Mint mondta, az arabok nagyon szeretik az álomfejtést, amiről Mohamed is sokat beszélt, és úgy gondolják, ha a prófétának lehetett, ez számukra is megengedett. Bár az iszlám vallás tiltja a babonás gondolkodást, hisznek a szemmel verésben, és talizmánokkal védik magukat ellene – mondta, és néhány furcsának tűnő szokásról is beszélt. – Amikor egy gyerek elhagyja a szülői házat, az édesanyja egy tál vizet önt utána, ezzel ugyanis elűzi a szellemeket, és megtisztítja előtte az utat. Arab országokban tilos az ollót nyitogatni, az ugyanis elvághatja az életutat és a baráti, családi kapcsolatokat is. Náluk pozitívum, ha eltörik egy tányér, hiszen azt tartják, hogy ezzel eltűnnek a rossz szellemek, és kifejezetten örülnek, ha viszket valamijük, hiszen tudják, jó dolog fog történni velük.