A nagy háború nyomába eredt fényképezőgépével

Nagyalakú vaskos kötet, már küllemében is pazar könyv állt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nyíregyházi képzési központjában az előadóterem asztalán. Azt már megszokhattuk, hogy hétről hétre különleges előadásokat hallhatunk az MCC-ben, de A nagy háború százéves nyomában című kötetbemutató több szempontból is rendkívüli volt. Szalay-Berzeviczy Attila nem mindennapi ötlete nyomán született meg a mű, mely fényképekkel gazdagon illusztrálva, magyar és angol nyelvű szöveggel idézi fel a nagy háború történéseit Szarajevótól Trianonig. 

A nagy háború nyomában járt: harctereken, emlékműveknél, katonai sírkertekben

Hogy elkészülhessen a hiteles olvasmány, a szerző bejárta a világot, 57 országban több tízezer kilométert tett meg nyakában egy D4-es és D5-ös Nikon fénykényezőgéppel a háború századik évfordulójának évében. Harctérről harctérre járta végig a nagy háború egykori színtereit, lefotózta a centenáriumi megemlékezéseket, emlékműveket, katonai sírkerteket, fényképein láthatunk izgalmas, rekonstruált csatajeleneteket is, melyeknél mindenütt nagy segítségére voltak a helyi hagyományőrzők. Száz évvel később, időrendben követte végig fényképezőgépével a háború történéseit. 
De mielőtt a könyvről beszélt volna az előadó, és a hallgatóság fejében is megfordult volna, hogyan kerül egy I. világháborús kötet egy nemzetközileg elismert közgazdásztól az asztalra, elmondta: – A közgazdaságtan nem kizárólag a számok birodalma, ahhoz, hogy átlássuk milyen folyamatok mozgatják a világgazdaságot, a történelmet és a földrajzot is ismerni kell. 

Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde 2004 és 2008 között háromszor megválasztott elnöke, aki jelenleg az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatói és az EBRD, valamint az Ernst & Young nemzetközi tőke­piaci főtanácsadója. Emellett sportdiplomata, az MCC Közgazdasági Iskolájának vendégelőadója. Több éven át Bécsben élt, oda szólította munkája, ekkor kezdett mélyebben érdeklődni az Osztrák–Magyar Monarchia történelme iránt, illetve ükapja Berzeviczy Albert (a századforduló ismert közszereplője, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905 és 1936 között) egykori naplójában írt mondata járt a fejében, aki az I. világháborúról azt írta: „ Az ország belepusztul ebbe a háborúba.” Az ő naplója indította el a korszak kutatása felé, óriási feltáró munkába kezdett, s az I. világháború időszakát történészi, szinte már hadtörténészi szinten ismeri. – Ez a háború, – mint mondta – a XX. század legnagyobb háborúja volt, egy „mindent felperzselő” háború, amit aztán a kollektív tudat feledtetni akart, holott az emberiség történetének egyik legfontosabb periódusa volt, ezért kell ismerniük az embereknek– hangsúlyozta.  

Világhatalmi átrendeződés 

– A technikai fejlődés, a gépesítés olyan méreteket öltött ekkorra, ami lehetővé tette az államok fegyverkezését, az volt az erősebb – minden értelemben, így gazdaságilag is –, ahol a gépek, a technika rohamosan fejlődött, ezzel együtt a fegyveripar. Egy viszonylag gyarapodó állapot jellemezte az európai országokat,  s aztán kitört a háború, mely öt kontinensre terjedt át. Az ipari forradalom és a népesség növekedése lehetővé tette, hogy a hadban álló felek soha nem látott méretű és felszereltségű hadseregeket küldtek a harcterekre, ahol tankot, vadászrepülőgépet, bombázót és vegyi fegyvert is bevetettek – mondta. „A világháborút kirobbantó országok úgy gondolták, 1914 karácsonyára már véget is érnek a harcok, megszilárdítva a gyarmattartó monarchiák világrendjét. Azonban nem így lett, a háború ötvenkét hónapig tartott, halált és pusztítást hagyott maga mögött. Örökre megváltoztatta a világot, elhozta a brit és a francia gyarmatbirodalmak alkonyát, és független államok jöttek létre, mint Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Írország vagy Lengyelország; véget vetett az Osztrák–Magyar Monarchiának, a Német, az Orosz és az Oszmán Birodalomnak, és világhatalmi helyzetbe segítette az Egyesült Államokat. Létrejött a Szovjetunió, Jugosz­lávia, Csehszlovákia, új államok jöttek létre a Közel-Kelet is. A legfőbb következménye pedig a kapitalizmus, a fasizmus és a kommunizmus versengése lett, amely egy újabb világméretű háborúhoz vezetett el” – így summázhatók a nagy háború sorsfordító következményei, melyet a szerző könyve kapcsán előadásaiban is megfogalmaz. 

– A történelem képes megismételni önmagát, mert az ember nem változik, az emberi gyarlóság nem változik – hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila, s utalt arra is, hogy 2014-ben a nagy háború kirobbanásának százéves évfordulóján, éppen egy újabb háború tört ki Európában, amikor Oroszország elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Mint mondta: megdöbbent, mert addig ő úgy gondolta, hogy soha többé nem fordulhat elő a kontinensen háborús cselekmény, már csak az államok alkotmányos berendezkedésének okán sem, de azóta újra fegyverek ropognak az orosz–ukrán területeken, és az izraeli–gázai összecsapásokban. Aggódva tekint a mai folyamatokra, mert egy lokális (vagy annak tűnő) konfliktusból nőhet ki világméretű háború, és szerinte sok hasonlóságot mutat a nagy háború korszaka a jelenkori geopolitikai folyamatokkal.  

Néhány óra egy cellában 

A történelmi áttekintés után a könyv kulisszatitkai sem maradtak el. Szalay-Berzeviczy Attila rengeteget utazott, amíg könyve elkészült, 2014 és 2021 között 57 országban járt. Minden szabadidejét ennek áldozta, pénteken letette a munkát, gépre ült és másnap már a világ valamely táján fotózott, majd hétfőn újra a munkahelyén indította a hetet. Egy évre előre be voltak jegyezve a naptárába az utak, a szervezési teendők. Veszélyes, kockázatos szituációkba is került egyes helyeken. Míg Európában bárhol szabadon fotózhatott egy centenáriumi eseményen, addig pl. amikor megérkezett Moszulba – a mezopotámiai harcok itt értek véget 1918-ban –, az Iszlám Állam még éppen csak elhagyta a várost (2018). Irakban néhány órát egy cellában ült, míg a magyar külügyminisztérium tisztázta személyét és utazásának célját. Az egyik centenáriumi megemlékezésen találkozott Donald Trumppal, egy másik alkalommal portugál katonai temetőben Emmanuel Macron­nal, ide az utolsó pillanatokban akkreditáltatta magát. 
Hogy a több mint 10 éves kutatómunka és könyvszerkesztés után maradt-e hiány­érzete vagy mi érdekli még Szalay-Berzeviczy Attilát az I. világháború történelméből, megkérdezték tőle az elő­adáson. Azt válaszolta: a harci repülők, azokba „beleszeretett", azok megérnének még egy külön fejezetet...