Mesterséges intelligencia az oktatásban – lehet-e a mesebeli sárkányból táltos paripa?

Mesterséges intelligencia (MI) – áldás vagy átok? Valóban rátelepszik a mindennapjainkra az MI? Ott lesz körülöttünk nem csak a gyárakban, a közlekedésben, hanem az oktatásban, az otthonaikban is? Amióta Vandával, a virtuális asszisztenssel beszélgethetünk és Ada köszönti a Delta nézőit, semmin sem csodálkozunk. A mesterséges intelligencia át fogja szőni a mindennapjainkat. Olyannyira, hogy most még meg tudjuk különböztetni, mit alkotott a mesterséges intelligencia, és mit az ember, de már egyre nehezebb láttatni a különbséget. 

Telt házas előadást tartott a minap Fegyverneki Gergő módszertani tréner, digitálispedagógia-szakértő, középiskolai tanár a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nyíregyházi képzési központjában. A pedagóguskonferencia témája a mesterséges intelligencia volt, hiszen az oktatás modernizációja, a digitalizáció régóta foglalkoztatja a pedagógiát elméleti és gyakorlati síkon is. Kérdés, hogy szükség van-e modernizációra, hiszen a hagyományos módszerek évszázadokig működtek, és a legújabb vizsgálatok is azt mutatják, hogy a papíralapú oktatás a klasszikus íráskészség fejlesztéséhez elengedhetetlen. – Ezzel párhuzamosan a pedagógusok régóta használják a modern technológiák, a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket is – hangsúlyozta a tanár, akinek előadásából kihallatszott, hogy egy egészen sajátos módszerrel tanítja a gyerekeket médiahasználatra, áthidalva a generációs szakadékokat.

Mesterséges intelligencia: van-e helye a ChatGPT-nek az oktatásban? 

– Egy nagyon nehéz kísérleti korszakban vagyunk, egy nagy médiaforradalom kellős közepén. Azt mondják olyan ez, mint amikor a könyvnyomtatásra átálltunk. Akkor sem gondolta senki, hogy miden megváltozik körülöttünk. Nekünk, tanároknak kifejezetten érdekes ez a mostani helyzet, hiszen úgy kellene a mesterséges intelligenciával tanítani, hogy közben mi is most tanuljuk, most fedezzük fel, keressük a lehetőségeket. Magamat sem merem már digitális pedagógia szakértőnek nevezni, hanem azt mondom digitális világfelfedező vagyok, merthogy naponta jönnek a friss információk a mesterséges intelligenciáról, pro és kontra. Rászabadult az emberiségre az MI, ezért feltérképezve annak veszélyeit, amiről persze beszélni kell a gyerekeknek is, meg kell néznünk, hogyan fordíthatjuk a saját javunkra, hogyan alkalmazhatjuk a tanítás-tanulás folyamatában pl. a ChatGPT-t, ami alapjaiban változtatja meg a tudásépítéshez való viszonyunkat – részletezte Fegyverneki Gergő. Majd hozzátette, egyesek be akarják tiltani, mert világvégét jelentő szuperintelligenciának vizionálják, mások meg vannak győződve arról, hogy rengeteg terhet vehet le az emberiség válláról a mesterséges intelligencia, ha okosan irányítjuk. A tanároktól elsősorban nyitottságot feltételez, hogy bevigyék az oktatásba, s felismerjék, hogyan lesz a „mesebeli sárkányból táltos paripa” – jegyezte meg viccesen az eredetileg irodalom tanár előadó, akinek a stílusa rendkívül színes, humoros volt. Fegyverneki Gergő szerint pl. a ChatGPT-vel könnyebben elmagyarázható a kovalens kötés, a chatrobot kiváló társ lehet a tanulásban. A mesterséges intelligencia pillanatok alatt megfest egy képet, összerak eszközöket, még levelet is ír helyettünk idegen nyelven, persze ha okosan irányítjuk és ellenőrizzük, mit csinál. 

Ötletgenerátor, tanulási mentor, társalkotó

– A ChatGPT lehet ötletgenerátor, tanulási mentor, társalkotó, kutató, segédasszisztens és vitaszimulátor is. Újra lehet vele magyaráztatni dolgokat, le lehet egyszerűsíteni egy definíciót, valamint személyre szabott egyéni tanulási útvonalakat is létrehozhat. A ChatGPT kifejezésből a chat beszélgetést, párbeszédet, válaszok generálását jelenti, a GPT a gépi tanulási modell, amely előzetes tanítás után képes szövegek és képek létrehozására, értelmezésére utal, internetes adatbázisokban keres az emberi nyelv segítségével, ezért nem mindegy,  milyen kérdéseket intézünk hozzá. A szöveg rendszer „lelke” a jó prompt, vagyis az utasítás, merthogy a mesterséges intelligencia hibázhat is, ha nem a megfelelő parancsokat kapja –hívta fel a figyelmet az előadó, s máris láthattuk a kivetítőn hogyan lehet rossz promtokkal és néhány gombnyomással Toldi Miklósból Rambo, vagy legalábbis egy afféle kigyúrt legény, ha irodalom órán azt a feladatot kapja a diák, hogy készítsen illusztrációt Arany János elbeszélő költeményéhez. 

 – El lehet játszadozni a mesterséges intelligenciával, lehet vele szerelmes verset írni, fantáziavilágot alkotni, és még a matek leckét is megoldhatja, csak nem mindig sül el jól. A diákoknak segítségére lehet kutatómunkánál, bonyolult szövegek egyszerűsítésénél, szókincsbővítésnél. A pedagógusnak a felkészülésben, a magyarázatban, szemléltetéskor, javításkor, és tervezésnél. Bevallom én sem görnyedtem egy fél nyarat a tanmenet felett, az MI szépen elkészítette helyettem, majd korrigáltam néhány ponton, hogy az alaptantervvel kompatibilis legyen – árulta el az előadó, aki szerint a gyerekek fejében át kell kódolni a digitális eszközök szerepét, a tanároknak pedig nyitottságot kell mutatniuk irántuk. A hibák felismeréséhez rutinra, háttérinformációkra van szükség, az egész egy végeláthatatlanul hosszú tanulási folyamat, de a lényeg, hogy ne féljenek tőle a pedagógusok, használják ott, ahol építhetnek rá, a hagyományos oktatást nem fogja felváltani a gépi, s a tanárokat sem fogják még egy jó ideig lesöpörni a robotok a katedráról.