Második esély is lehet akár a felnőttoktatás

Először csatlakozott a Nyíregyházi Egyetem a Felnőtt Tanulás Hete programsorozathoz. Az Alkalmazott Humántudományok Intézete a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal EPALE projektjével közösen Második esély a felnőttoktatás?! címmel szervezett workshopot. Az előadásokon többek között a felnőttoktatás kihívásairól, a jó gyakorlatokról, a bevált módszerekről hallhatott hasznos gondolatokat a közönség. A koordinátor dr. Kerülő Judit szociológus, főiskolai tanár és Horváth Dominik humánfejlesztő volt.
– Korábban előadóként már részt vettem a Felnőtt Tanulás Hete rendezvényein, idén először azonban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalból engem kértek fel a kollégák, hogy a Nyíregyházi Egyetemen szervezzünk kísérőprogramot – mondta dr. Kerülő Judit. – Olyan helyszínek adnak otthon ezeknek a rendezvényeknek, ahol egyrészt hagyománya van a felnőttoktatásnak, másrészt kutatások és gyakorlati tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Ez a workshop olyan kérdéseket járt körbe, amelyekről keveset szoktunk beszélni. Ilyen például, hogy az élethosszig tartó tanulás, a lifelong learning vajon jelent-e esélyeket a különböző korosztályok és a különböző iskolai végzettségűek számára. Én azt tanítom és azt vallom, hogy nincs felesleges képzés. Minden amit tanulunk, azt az életünk bizonyos szakaszában használni is tudjuk majd. Nyilas Orsolya az egyetem mesteroktatója egy támogatott képzési programban résztvevőknél végzett utókövetéses vizsgálatot. Ez azért különösen fontos, mert kevés ilyen kutatás készült. Koncsol Krisztián közösségszervező, egyetemi kutató ösztöndíjas hallgató egy Kótajban működő egyházi közösséget vizsgált, ezen keresztül mutatta be a helyi romák esélyeit és lehetőségeit. Szintén hátrányos helyzetű felnőttekről szólt Malamidesz Andrea andragógus előadása. Ő egy alacsony iskolai végzettségűeknek tartott varrónőképzés esélyteremtő szerepét kutatta. Horváth Dominik humánfejlesztő is a szakirodalomban alulreprezentált témát mutatott be. „Előadásomban egy hazánkban is újkeletű, Nyíregyházán pedig teljesen újszerű közösségfejlesztő gyakorlattal, a közösségi alapítvány formátummal foglalkoztam –fejtette ki Horváth Dominik. Ha feltesszük a kérdést, hogy „második esély-e a felnőttoktatás”, akkor első körben talán mindenkinek valamilyen szakmai képzés jut eszébe, azonban az informális tanulási lehetőségek széles spektruma áll rendelkezésünkre. A kutatásomban vizsgált közösségi kezdeményezések esetén a legfontosabb, hogy hogyan változik meg a résztvevők gondolkodása, milyen új készségeket tudnak elsajátítani, ami a mindennapi alkalmazkodóképességüket növeli”. Ez pedig dr. Kerülő Judit előadásának tanulságával is összecsengett. A szociológus a szeniorok számára meghirdetett oktatási programok esélyteremtő funkcióját vizsgálta. Megdöbbentő adatokat is közölt. Többek között azt, hogy a 65 év felettiek negyven százaléka magányos. Összegzésében hangsúlyozta: az időseknek szóló oktatási programok nemcsak új ismereteket adnak a résztvevőknek, hanem a közösséghez tartozás élményét, valamint azt, hogy ne a veszteségekre, hanem a lehetőségekre koncentráljanak a résztvevők.
A workshopon hallgatók és pályakezdő szakemberek vettek részt. Az előadások anyaga utólag is megtekinthető az NSZFH (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) honlapján.
„Ez nagyszerű dolog, mert ha valaki hasonló témában kutat vagy keres, akkor könnyen felveheti a kapcsolatot az adott kollégával, így az ország más részeire is eljuthatnak ezek a tapasztalatok és információk”- zárta gondolatait Dr. Kerülő Judit.
A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja (EPALE) egy soknyelvű közösség, amely a felnőttkori tanulás területén dolgozó tanároknak, oktatóknak, kutatóknak, tudományos szakembereknek, és szakpolitikai döntéshozóknak szól. A platform hazai koordinációja a Felnőttképzési Hivatalban működő EPALE Nemzeti Támogató Szolgálat feladata – tudósított az eseményről Kindrusz Emese, a Nyíregyházi Egyetem igazgatási ügyintézője.