Érzelmi rugalmasság: hogyan erősítsük pszichológiai immunrendszerünket?

Hogyan éljünk együtt az érzelmeinkkel ahelyett, hogy ellenük dolgoznánk? Az érzelmi alkalmazkodóképesség valóban segíthet a munkahelyen és a magánéletünkben fellépő problémák megoldásában, ha megtanuljuk a hasznunkra fordítani a változást? Rengeteg gondtól megszabadulhatunk, mondja Susan David: Érzelmi rugalmasság – Hogyan lépjünk túl a gondokon, fogadjuk el a változást és éljünk teljes életet? című könyvében, melynek alapgondolatából indult ki Török Tímea szakpszichológus napokban tartott előadása a megyei könyvtárban. A mentális egészség az emberek életminőségének alappillére, egy társadalom fokmérője, hogy mennyit foglalkoznak vele,  hasonlóan a fizikai egészségmegőrzéshez, itt is kiemelkedő szerepe van a prevenciónak. 

Érzelmi rugalmasság: fontos a lelki ellenállóképesség 

– Életünk nem csak a jó érzésekről szól, érnek minket nehézségek, változások, kellemetlenségek a mindennapokban. Ezeket normatív változásnak hívjuk, az élet velejárói, ilyen például a serdülőkor, majd később a házasság, egy kisgyermek érkezése a családban, munkahelyváltás, valamilyen súlyosabb probléma, betegség, netán egy tragédia megélése. Jómagam mindig érdeklődően néztem, hogyan, milyen lelki ellenállóképességgel bírnak azok, akik lehetnek akármilyen „mélyen a gödörben”, valahogy kimásznak onnan, mert megtanultak túllépni a gondokon. A válasz: a reziliencia, ami a pszichológiában azt a tulajdonságot, képességet jelöli, amikor az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát egy-egy nehéz élethelyzet után. Ennek a rugalmas ellenállásnak köszönhető, hogy úrrá tudunk lenni negatív érzéseinken, a szorongáson, vagy valamilyen depresszívebb időszakból is sikeresen kijövünk – részletezte a szakpszichológus, majd hozzátette: mindenki máshogy küzd meg a problémáival, azonban önismerettel és tudatossággal fejleszthető ez a képesség. 

Önfejlesztés négy lépésben

– Susan David négy lépést említ könyvében: az első, hogy merjünk szembenézni az érzéseinkkel, mert sokszor a negatív érzéseinket inkább elnyomjuk, vagy épp őrlődünk rajtuk ahelyett, hogy egyszerűen elfogadnánk. A következő fázisban, ha hátralépünk ezektől az érzésektől, reálisan látjuk a problémát. Nagyon jó technika, ha kiírjuk magunkból, vagy csak kimondjunk, megnevezzük, ami bánt. Szintén fontos lépés, hogy elköteleződjünk a számunkra fontos értékek mellett. Sokak őrlődnek azon, hogy a munkájukra fordított sok-sok idő elveszi a családtól az energiákat, ha fontos számunkra a család, találjuk meg az egyensúlyt a kettő között. Végül csak akkor érünk el eredményt, ha tudatosan viszonyulunk a nehézségeinkhez és a számunkra kialakított problémamegoldó módokat beemeljük a mindennapokba, így az irányítás a mi kezünkben lesz, s nem sodródunk céltalanul az érzelmeinkkel. Én azt látom, hogy az emberekben egyre nagyobb igény van arra, hogy tudatossággal éljenek, hogy megértsék, mi zajlik bennük. Hasznosnak tartom, hogy egyre több önsegítő, edukatív pszichológiai könyv kap teret, vannak YouTube-előadások, blogok, melyek mind-mind erről szólnak, hogyan kezeljük érzelmeinket. S igazából már az is elég lenne, ha naponta legalább 10-15 percet csak magunkra fordítanánk, kikapcsolnánk minden elektronikus kütyüt, s nem hagynánk, hogy a figyelmünk más feladatra terelődjön, hanem valamilyen pihentető dolgot végeznénk, ami lehet meditáció, relaxáció, vagy egy imádság elmondása, szerintem ezek sokat segíthetnek – összegezte mondanivalója lényegét Török Tímea. Annyit még hozzátett: a mai kor emberére teljesen ráillik a számítástechnikában használatos multitasking (többfeladatos) kifejezés, ugyanis mindent egyszerre akar csinálni, azonban így sokkal kevésbé hatékony, s hiába pörög körülötte egyszerre sok minden, igazából egyikkel sem halad, azonban ez a fajta életvitel rengeteg energiát kivesz az emberből.