Élelmezési világnap: kis energiabefektetéssel sokat spórolhatunk

Az élelmezési világnap jó alkalom arra is, hogy megnézzük, milyen ételek kerülnek az asztalunkra. A táplálkozási szokások szerte a világon eltérnek egymástól. Hogy miből, s mit főzünk, nagyban függ a helyi adottságoktól is. A fenntarthatósági szempontok arra sarkallják az embert, hogy tudatosan vásároljon, és a mennyiség felől merjen elmozdulni a minőség irányába az élelmiszerek terén is. Hippokratész nem véletlenül mondta: „Az vagy, amit megeszel.” Ez a végtelenül egyszerűnek tűnő gondolat mindent magába foglal: az élelmiszerek minősége meghatározza egészségi állapotunkat.

Élelmezési világnap: fenntarthatóság és tudatosság

Ha fenntarthatóságról és egészséges élelmiszerekről, alapanyagokról beszélünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ezek nem új keletű dolgok – mondta portálunknak a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Sipkay Barna Technikum szakmai igazgatóhelyettese, Takács Zoltán, aki szerint elég csak nagyszüleink, dédszüleink koráig visszamennünk, és rájövünk, a húsmentes vagy a mostanában egyfajta divatnak is nevezhető vegán étkezés, életmód nem a spanyolviasz feltalálása. Emlékeztetett például a földben megtermett javak közül a káposztára, és az erjesztési folyamat során elkészült savanyú káposztára, ami jó az emésztésnek, ráadásul rengeteg benne a C-vitamin. – Ha vallási szempontból közelítjük meg a dolgot, úgy is fogalmazhatnánk, a böjti időszak megfelel a vegetáriánus életmódnak. De gondoljunk csak a régiónkban kimondottan kedvelt kukoricadarás töltött káposztára, amit szüleink, nagyszüleink előszeretettel készítettek: ezt az ételt nyugodtan nevezhették volna egy vegán finomságnak, csak akkoriban még nem létezett ez a kifejezés. A görögkatolikusok böjti időszakának kedvenc étkei volt azok a különféle gyümölcsökből készült aszalványok, amiket mézzel és főtt búzával kevertek össze. De hogy megint a vármegyénkben maradjunk, ott az alma, amit, ha megmaradt és elfonnyadt, elődeink a spór mellett kiszárítottak, majd feldarabolták, és egy madzagra felfűzve karácsonykor feldíszítették vele a lakást, az ünnepek elmúltával pedig vagy megették, vagy felhasználták valamely ételhez – fogalmazott az igazgatóhelyettes, aki szerint a különböző, újszerűnek gondolt ételkészítési eljárásoknak is meg vannak a régebbi megfelelői.

 Sokat spórolhatunk

– Egy disznóvágás után lassan, a saját zsírjában, alacsony hőmérsékleten megsütötték nagyszüleink a sertéshúst, ezt az eljárást ma például ma konfitálásnak hívjuk – mondta Takács Zoltán, aki hozzátette, sokan mondják manapság, hogy az egészséges élelmiszerek drágák, de szerinte ebben a formában ez a kijelentés nem állja meg a helyét. Példaként először a növényi alapú italok között népszerű kókusztejet említette. Természetesen a boltok polcain ez a termék drága, de mint azt a Sipkay szakmai igazgatóhelyettese elmondta, sokat közülük otthon is elő lehet állítani. A kókuszreszelékhez olcsón hozzá lehet jutni. Vízben felforraljuk, hagyjuk kihűlni, majd összeturmixoljuk, leszűrjük, és hűtőben pihentetjük. Vagy ott van a szintén „felkapott” borsóliszt, ami ugyancsak házilag elkészíthető. Megvesszük a hántolt borsót, vagy más néven sárgaborsót. 50 fokos sütőben kiszárítjuk, majd kávédarálóval ledaráljuk, és kész is a borsóliszt. Tudom, egyszerűbb készen levenni ezeket a boltok polcairól, de ne feledjük: kis energiabefektetéssel sok pénzt tudunk megspórolni – mondta Takács Zoltán.

A szakképző iskola elsőéves diákjával, Porubszky Jázminnal is beszélgettünk a Sipkayban tett látogatásunkkor. Jázmin turisztikai ágazati alapképzésben tanul, de tömbösítve, minden harmadik héten, háromszor negyvenöt percben szakács alapismereti órái is vannak – éppen egy ilyen tanóra közben váltottunk vele néhány szót. Mint mondta, modern eszközökkel dolgozhatnak, sok olyan „konyhai fogást” sajátíthatnak el, melyek révén a különféle élelmiszer-alapanyagok a bennük található hasznos tápanyagokat, vitaminokat magukban tartják. Mint Jázmintól megtudtuk, otthon be-besegít a főzésben és sütésben. Egyelőre még inkább a hagyományos, magyaros ételeket részesítik előnyben, de ez az évek során változhat majd. – A szaktantermünkben van szuvid kád és gőzölő-pároló szekrény, ezek is a modern és naprakész ismeretek elsajátításában segíthetnek majd – tette hozzá Porubszky Jázmin.

Előtérben a helyi, egészséges termékek

Miután egy 11 éves mozgalomról van szó, különösebben nem kell bemutatni a nyíregyháziaknak a Kosár közösséget, jól ismerik. A tevékenységük középpontjában éppen ez a fajta szemléletformálás áll: keressük a hazait, válasszuk a helyi termékeket, hiszen nem mindegy, mit pakolunk be a kosárba. – Helyi terméket előállító termelőket fogadunk a sorainkba, és olyan vevőket, akiknek fontos a minőségi táplálkozás – mondta el Palicz Ildikó, akivel a közösség nyíregyházi belvárosi boltjában, a Mi boltunkban beszélgettünk. Kiemelte, a hosszú kereskedelmi láncokon kavarognak a termékek, amíg eljutnak a vásárlókhoz, s sokszor csalódnak is egy-egy termékben, mert amikor elfogyasztják, vagy alapanyagként felhasználják, nem azt kapják, amire számítanak.

– A mi boltunk titka a bizalom. Nálunk a vásárló nem csak a terméket ismeri, hanem a mögötte lévő embert is. Webáruházunkban, friss gyümölcsöt, zöldséget, helyben előállított termékeket lehet kapni, a vevő tisztában van a termék származási helyével, sőt azzal is miként van feldolgozva. Szóval én látok egyfajta elmozdulást a tudatosság felé, s hozzá kell tenni azt is, hogy ma már annyi ember küzd ételallergiával, akik kénytelenek odafigyelni, hogy mit vesznek meg és mit esznek meg – részletezte Palicz Ildikó. Hozzátette, a mai rohanó világban a háziasszonyok, ha hétköznap nem is főznek mindennap, mert a gyerek az iskolában eszik, a felnőttek pedig valahol elfogyasztják a napi menüt, a hétvége a házasszonyoké a konyhában. – S igenis, ha jót s finomat szeretnének főzni, ahhoz minőségi alapanyagokra van szükség, nem biztos, hogy drágábban jönnek ki, ha jól választják meg a mennyiséget. Ezen érdemes elmélázni. Garantáltan kevesebb lesz a pazarlás, az előrendeléses vásárlás feltétele ugyanis, hogy a háziasszony megtervezze, mennyi zöldséget, gyümölcsöt vegyen, mennyi fogy el a háztartásban egy hét vagy egy hétvége alatt – tette hozzá.

Végezetül elmondta, a rendszerükhöz pedig könnyű csatlakozni, mert online rendeléssel, kiszállítással házhoz mennek a zöldségek, gyümölcsök, kézműves sajtok, húsfélék, szalonna, tészták, minden, ami egy tudatos háziasszony éléskamrájából nem hiányozhat. Az emberek lassan megértik, mit nyernek a helyi termékkel, a helyben feldolgozott, háziasan elkészített élelmiszerekkel.

Világnap

• Az Élelmezési Világnapot minden évben október 16-án tartják, hogy felhívják a figyelmet az éhezésre, a tudatosság fontosságára, a pazarlás elkerülésére  
• Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1979-ben jelölte ki október 16-át az Élelmezés Világnapjának