Együtt ünnepeltek a vadászok és a lovagok

Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi hetekben, sőt hónapokban Vásárosnamény a vadászat és a vadgazdálkodás fellegvárává vált. Bereg szívében fogadták szeptemberben az Európai Unió országainak fővadászait, október elején pedig a magyar vizslák főversenyének adott otthont a város. Összemérték a napokban a tudásukat a német vizslák is, szombaton pedig a már hagyománynak számító vadásznapot és trófeamustrát rendezte meg a Felső-Tiszavidéki Vadgazdák Szövetsége Vásárosnaményban. Nemcsak a vadászok ünnepelték az őszi gímszarvas és dámszarvas szezont, hanem a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend is megünnepelte az új pálinkát. Felvetődhet olvasóinkban, hogyan is kötődnek egymáshoz a vadászok és a pálinka lovagjai. Mindkét tábor számára fontosak a hagyományok, az elődeinktől örökölt értékek megbecsülése és továbbvitele, s a két tábort összeköti a gasztronómia is. A vadászok arról gondoskodnak, hogy finom vadételek kerüljenek az asztalunkra, a lovagok pedig arra törekszenek, hogy minél jobb minőségű aperitív legyen a poharunkban. Tavaly ünnepeltek együtt a vadászok és a lovagok, s ezt a hagyományt folytatni is szeretnék.

A természet és a környezet védelme

A vendégeket Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere köszöntötte először.

– 2021-ben egy csodálatos eseménynek lehettünk harmadik vidéki helyszínként a házigazdája. Ez nem volt más, mint az Egy a természettel vadászati és természeti világkiállítás. Úgy hiszem, hogy egy olyan szemléletformálás indult el akkor a vadászat irányába a térségünkben is, amely teljesen átalakította a köztudatban és a közhiedelemben lévő képet a vadászatról. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a vadászat nem az öldöklésről szól, a vadgazdálkodás egy nagyon komolyan megszervezett, tudatos tevékenység, aminek célja a természet és a környezet védelme. Éppen ezért nagyon fontosnak tartottuk azt is, hogy három évvel ezelőtt nagyon sok gyermek volt itt velünk a határon innen és a határ másik oldaláról. A fiatalok megcsodálhatták azt a rabul ejtő vadászati kiállítást, ami gyakorlatilag a mienk, hiszen Kiss B. Zoltán által megálmodott és megvalósított kiállítás nyitva áll mindenki előtt, és ma is megtekinthető – fogalmazott Vásárosnamény polgármestere, majd így folytatta:

– Bereg szíve ott kezdődik, ahol az M3-as autópálya véget ér. Sajnos, az autópálya építése egy szomorú dolog miatt állt meg: a szomszédunkban háború zajlik. Hadd ragadjam meg az alkalmat itt is, és hadd mondjak köszönetet a vadásztársaságoknak: az első pillanattól kezdve ott voltak mellettünk, és támogatták az önkormányzatot a segítségnyújtásban. Együtt segítettük a határon túli magyarokat és a határon túli ukrán állampolgárokat, akik nagy bajba kerültek. A háború sajnos még nem ért véget, de a segítségnyújtás sem – mondta többek között a város vezetője.

A magyarságnak küldetése van
 

Köszöntésként elmondta gondolatait Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke is.

– Vadászcsaládban nőttem fel, és azt hiszem, hogy ettől nagyobb áldás nem is nagyon érheti az embert, különösen ha vidéken születik. Ha az ember a gyönyörű Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye valamelyik vidékén születik, van esélye arra, hogy eggyé forrjon a természettel. A vadászok, a vadásztársadalom tagjai visszanyúlnak ahhoz az ősi tudáshoz, ahhoz a régi örökséghez, amikor valóban együtt tudtak élni az emberek a természettel, és eggyé tudott válni vele. Az ember megtanult minden fontos dolgot, és mindazt megtanította az utána következő nemzedékeknek is. Így például azt, mi kell a megmaradáshoz, a túléléshez, de át tudta örökíteni azokat az ábrándokat is, amik magyarság megmaradását is szolgálták. Ha az ősi mondavilágra visszagondolunk, ott is megjelenik már a szarvas, megjelenik a vadászat, és ez nem véletlen. Mi ebből az ősi örökségből születtünk, és biztos vagyok benne, hogy a magyarságnak küldetése és feladata van itt a Kárpát-medence közepén, és ezt a küldetést méltón kell képviselni. Magyarnak lenni büszke gyönyörűség. A számomra beregi gyerekként ezt tanította meg az a szülőföld is, ahol én felnőttem, és ezt tanították meg a szüleim, a nagyszüleim is, hogy a természettel együtt kell élni. S nem véletlenül volt a Vadászati Világkiállításnak is az a szlogenje, hogy Egy a természettel – emlékezett vissza a nagyszabású rendezvényre Baracsi Endre.

Az idei szilvapálinka: igen jó

– Minden esztendő más és más, a pálinkák minősége is ennek függvényében változott. Lovagrendünk ezért évről évre megvizsgálja és alapos mérlegelés után értékeli az adott év új pálinkáját, és az évjáratra jellemző egyéb körülményeket. A nagytanács által megbízott lovagok előzetesen megvizsgálták, hogy ebben az évben milyen mennyiségű szilva termett Szatmárban és Beregben, -annak milyen a minősége, és végül az új pálinkát közösen megkóstolva véleményt formálunk a végtermékről, a 2024-es évjáratú szatmári szilvapálinkáról – jelentette be a nagymester. Mint a pálinka megkóstolása után elhangzott, a szatmári szilvapálinka 2024-es évjáratát igen jónak minősítették.

A lovagrend kihirdette az idei pálinkaverseny eredményét, majd átadták az idei Életmű-díjat, amit szerkesztőségünk munkatársa, M. Magyar László vehetett át. Mint a laudációban többek között elhangzott, a rangos elismerést azzal érdemelte ki, hogy fontosnak érzi mindazt a hagyományőrző tevékenységet, amit a pálinka lovagrend tagjai felvállaltak. Számára is fontos a természeti értékek és az épített örökségek megvédése, a hagyományok ápolása és továbbélése, az irodalmi és a történelmi kincsek tisztelete. A hagyományápolás fontossága, a régi idők iránti tisztelet éppen úgy megtalálható cikkeiben, mint a gasztronómiai szokásokhoz hozzátartozó pálinka népszerűsítése vagy éppen a lovagrend élete. Mindezzel a tevékenységével hozzájárul a szabolcsi, a szatmári és a beregi régió kultúrájának, hagyományainak megőrzéséhez, a vármegye három földrajzi eredet védett pálinkájának a gasztronómiában betöltött szerepének népszerűsítéséhez.

Az ünnepségen a lovagrend felavatott két új tagot is: Lovassy György és dr. Kósa Lajos tette le a lovagi esküt.

Elismerés a vadászoknak

Ezt követően számos program várt az érdeklődőkre, valamint megtekinthették huszonkét vadászatra jogosult szervezet közel 200 gímszarvasbika és 120 dámszarvasbika trófeáját.