Szobrok, képeslapok titkai az új Szemlében

Az idén Finta Éva költő, irodalomtörténész vehette át a Ratkó József-díjat, a megye jelentős irodalmi elismerését. A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle – a megyei önkormányzat negyedéves folyóirata – most megjelent új száma közli Karádi Zsolt főiskolai tanár laudációját és interjúját a beregszászi születésű, 1990-től Sárospatakon élő alkotóval, akinek a női sors, a peremvidéki lét, a kisebbségi élet formálta az emberi kultúrára, művészetre nyitott líráját.
A helytörténeti kutatásairól ismert Stevanyik András ritka történetekkel bővített írásában megyénk 423 (ezen belül Nyíregyháza 109) szobra közül hét sorsát elemzi. Az idén júniusban elhunyt szerző nemcsak az általánosan ismert Hősök emlékművéről, Bessenyei György vagy a Kozák lovas meg-megújuló életéről, hanem a Szent Imre-szobor kálváriájáról, a Huszár laktanyáról és Guszev kapitány legendájáról, a Menekülő asszony költöztetéséről és más alkotásokról fejti ki gondolatait.
A nyíregyházi képeslapkiadás történetét dolgozta föl Holmár Zoltán történész-muzeológus, aki tanulmányát ritkán látható képekkel illusztrálta. Láthatjuk, hogy a 19. század végétől napjainkig miként nőtt kisvárosból nagyvárossá megyeszékhelyünk, de képeslapot már alig küldünk.
Berkesz, Újfehértó, Nagykálló története is számos érdekességet tartogat. A zenekedvelők az indiai és a perzsa népzene és a nyugati jazz kapcsolatáról, az irodalomtörténet barátai Csokonai Vitéz Mihály életpályájának stációiról olvashatnak, valamint arról, milyen szerepük volt a ruszinoknak a magyar szépirodalomban.