Parlagfű – az allergiások első számú ellensége

Ezrek életét keseríti meg ebben az időszakban a parlagfű. A légúti allergiások első számú ellensége Észak-Amerikában őshonos, hazánkban az 1920-as években kezdett el rohamosan terjedni. Szinte kiirthatatlan az invazív faj, ha nem kaszáljuk le virágzás előtt, egyetlen szál növény 50 ezer magot is hozhat, a beporzáshoz szükséges apró polleneket akár 100 kilométeres távolságra is elröpítheti a szél. Latin nevét (Ambrosia) tévesen „az istenek eledelére” fordítják, pedig valójában Ambrosius püspökről kapta, semmi köze nincs tehát az „eledelhez”, ezért esze ágába ne jusson senkinek megkóstolni a levelét vagy főzetet készíteni a virágából, fogyasztása vesekárosodást okozhat. A parlagfűről, a pollenallergiáról dr. Hajdu Zsanett biológussal, gyógynövénykutatóval beszélgettünk. 

A biológustól megtudtuk, az első feljegyzések szerint az 1800-as évek végén került Európába a növény, Amerika északi részéről nagyobb mennyiségben gabonaszállítmányok közé keveredve. Ezt követően kezdett elterjedni a parlagfű Magyarországon és egész Európában, a korai időszakban kikötők és vasútvonalak környékén volt megfigyelhető, de később mezőgazdasági területeken jelent meg, nagyon gyorsan elszaporodott, elterjedt. Mára jelentős népegészségügyi problémát okoz a pollenje, a statisztikák szerint hazánkban minden tizedik ember allergiában szenved, a légúti allergiások közel 70 százaléka a parlagfűre (is) érzékeny. A Magyarországon élő több száz gyomnövény – azaz a mezőgazdasági termelésre káros növény – közül a legelterjedtebb a parlagfű. 

– Hogy miért képes ennyire agresszív módon terjeszkedni? Az inváziós fajoknak nincs természetes ellenségük. Míg a parlagfüvet a saját hazájában (az USA és Kanada területén) növényevő rovarok, kártevők vagy más növényfajok is pusztítják/megbolygatják az életterét, addig nálunk nincs a természetben előforduló ellensége, például olyan rovarfaj, ami természetes úton irtaná – mondta el a biológus. (Néhány éve felmerült, hogy az olajosbogár a parlagfű elleni védekezés biológiai fegyvere lehetne, de ahhoz mesterségesen kellene szaporítani a rovart és kihelyezni a fertőzött területekre, a szerk.)  Dr. Hajdu Zsanett a podcast-beszélgetésben kitért arra is, idehaza milliónyi téves információ kering a parlagfűről, sokan gyógynövénynek hiszik, de óva int mindenkit attól, hogy gyógyítási célra használja a növény bármely részét. 

Életmód és immunválaszok 

Sőt, parlagfűmezőben se sétáljanak az allergiások, mert nincs semmilyen alapja annak, hogyha „töményen” belélegezik a pollent, akkor „hozzászokik” a szervezet, és elmúlnak a panaszok. Ellenben az immunterápia éppen arra épít, hogy fokozatosan emelkedő mennyiségben találkozzon a szervezet magával a pollennel. 
– A módszer segítségével az allergiás ember immunrendszere képes lesz elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét. Az immunterápia során meghatározott dózisban bejuttatják a szervezetbe a panaszokat okozó allergén tisztított kivonatát (gyógyszerek, cseppek formájában), s megtanulja a szervezet az adott allergénre való helyes immunválaszt. A kezelés féken tartja az immunreakciókat, és csökkenti a kellemetlen tüneteket is, a beteg állapota javul, ideális esetben teljesen tünetmentessé is válhat. Azonban fontos megjegyezni, hogy 3-4 vagy akár 5 évre is szükség lehet, mire ténylegesen kialakul a hatás, és ellenállóbbá válik a szervezet egy adott allergénnel szemben – részletezte a kezelés lényegét dr. Hajdu Zsanett.  Ezután arról kérdeztük, hogy a parlagfű családjába több mint 40-féle növény tartozik: vajon mind ugyanannyira allergizál? 
– Az Ambrosia nemzetséghez tartozó körülbelül 40-50 növényfaj mind észak-amerikai eredetű, s én úgy tudom, hogy nagyon sok allergizál közülük, de nálunk az ürömlevelű parlagfű terjedt el, ami több hónapon át szórja kínzó pollenjeit a levegőbe, problémát okozva az arra érzékenyeknek. Miért van ennyi allergiás? Miért növekszik drasztikusan a számuk? Összetett problémáról van szó, az allergia népbetegséggé duzzadásának hátterében elsősorban civilizációs problémák állnak. Az immunrendszerünk működéséért jelentős részben a beleinkben élő baktériumok, mikroorganizmusok a felelősek. Ez azt jelenti, hogyha a bélflóránk egyensúlya felborul, fogékonyabbá válhatunk bizonyos betegségekre. Az életmódunk befolyásolja egészségi állapotunkat, s ha megfelelően táplálkozunk, ha a folyamatos stresszel nem károsítjuk az ideg- és emésztőrendszerünket, akkor a beleinkben élő baktériumok karbantartják az immunrendszerünk működését, megakadályozzák annak túlműködését. Köztudott, hogy az allergiásoknál az immunrendszer túlműködése – valamilyen anyaggal/ pollennel szemben – váltja ki magát az allergiát. Tehát, ha a bélflórában a „jó” baktériumainkat megfelelő számon tarthatnánk, s a betegségekért felelős „rossz baktériumok” elszaporodását visszatarthatnánk, ilyen módon az allergiákra is hatással lehetnénk. S ugyanígy hatással tudnánk lenni a bélrendszeren keresztül a pajzsmirigybetegségekre vagy a cukorproblémákra is. Tudományosan alátámasztott tény, hogy egyre több betegség a bélrendszerben kezdődik. 
– Mi az, ami nem tesz jót? A gyorséttermi ételek, a feldolgozott élelmiszerek, és hogy a mai kor embere állandóan rohan, folyamatosan feszült, ideges. Érdemes lenne észrevenni, hogy az életünk egy vad ló, amit nem nagyon tudunk meglovagolni. Az emberi szervezet megfelelő működéséhez nyugalomra, kiegyensúlyozottságra van szükség, valamilyen módon vissza kell állítani ezt az egyensúlyt. Az allergiaszezonban szedett gyógyszerek tompítják a kínzó tüneteket, de csak átmenetileg orvosolják a problémát. Ha az allergiások hosszú távú változást szeretnének elérni, „mélyebbre kell ásniuk”... – jegyezte meg a biológus, aki szerint nem szabad elzárkózni az alternatív lehetőségek elől sem, célzottan az allergiás problémákra irányuló jógagyakorlatok, a fényterápia a hagyományos kezelések mellett hatásos kiegészítő megoldások lehetnek. 
 

Ádáz küzdelem a parlagfű ellen 

A podcastműsorban szó esett a gyomnövény irtásáról, az élőhelyek folyamatos monitorozásáról, ezek mind fontosak a megelőzésben. S hogy a növényt virágzása előtt kell elpusztítani, ne szórhasson virágport!  – Ha alaposabban megvizsgáljuk a parlagfüvet, látjuk, hogy már csak a tulajdonságai alapján is nagyon könnyen válthat ki allergiát az embereknél. Egyetlen szál növény 50 ezer magot is hozhat, a beporzáshoz szükséges apró polleneket akár 100 kilométeres távolságra is elröpítheti a szél. Éppen ezért tűnik lehetetlen feladatnak kiirtani a parlagfüvet, mert a szél nagyon könnyen hozza-viszi. A magok földet érve a talajba kerülnek, a következő évben már fejlődésnek is indulhatnak. A mezőgazdasági tevékenységek (szántás) során 10-20 centiméter mélyre bekerülhetnek a földbe, ahol akár 30 évig is csíraképesek maradnak. Az nem számít, hogy a gyökér bent marad-e a földben, mert magról kelő egynyári növényről van szó, és miután a magokat elhullajtja, el is pusztul. Viszont a magvak 30 éven keresztül bármikor kikelhetnek, amikor számukra megfelelőek a körülmények, ez is mutatja, hogy a mag rendkívül ellenálló. (A teljes beszélgetés hírportálunkon megtalálható.)