Nem tolják túl a keménykedést

Nem csendesedik az augusztus 20-ai, nyíregyházi nagykoncert eufóriája a Tortugában. A zenekar akkora bulit csinált a városban, mint még soha, a Kossuth tér egy emberként üvöltötte a régi és az új dalokat. A tornacipős rockerek négyeséből Kerle Ákos énekes-basszusgitáros, Hegyi Ábel gitáros és Dömötör Sanka dobos volt stúdiónk vendége nemrégiben. A podcastben sok mindenről szó esett, kezdve az énekescserétől a tavaly megjelent lemezen át a június végi koncertig a Budapest Parkban, úgyhogy érdemes meghallgatni a beszélgetést.

Lánggépek, látvány, fények

– A Park szerintem minden előadó számára egy mérföldkő. Nagyon sokat próbáltunk, nagyon szerettük volna, hogy jól sikerüljön, és szerencsére mindenkinek kijöttek a hangok, az egész egy hatalmas extázis volt. Hálásak vagyunk a Kowalsky meg a Vegának, hogy elmehettünk velük játszani – idézte fel a Tortuga fennállásának legnagyobb buliját Ábel, majd hozzátette: legalább ekkora élmény volt a nyíregyházi fellépés.
– Egy nyáron két ilyen lehetőség... Nem hittük el, hogy a saját városunkban, augusztus 20-án, főműsoridőben másfél órás nagykoncertet adhatunk. Úgy éreztük, másképp, de ez nagyobb feladat, mint a Budapest Park volt. Tele volt a gatya, ha lehet ezt így mondani – nevetett Sanka, és a többiek is bólogattak. 
– Igen, nagyon sokat készültünk rá, elfogadták a meghívásunkat a fúvós barátaink, a Quest, akikkel korábban már többször dolgoztunk együtt. És ha már van fúvós, látvány is kell, úgyhogy béreltünk lánggépeket, pluszfényeket... Olyan koncertet szerettünk volna Nyíregyházának adni, amilyet a Tortugától még nem kaptak – magyarázta Ákos. Mindhárman egyetértettek abban, hogy itthon játszani sokkal nehezebb, mint bárhol máshol, a család, a barátok miatt nagyobb a nyomás. 
– A visszajelzések pozitívak voltak, nagyon tetszett mindenkinek, akivel beszélgettünk, a kommentek is ezt erősítették meg, és sokan jelezték: örülnének, ha lenne még ilyen. Mi is.
S hogy mivel lehetne még megkoronázni ezt az évet?
– Az a tervünk, hogy a következő három hónapban beiktatunk egy 5-6 állomásos, klubkoncertes turnét, illetve befejezzük azt a négy dalt, amiknek már vannak szövegkezdeményei, de távolról sem mondhatók késznek. Ha nagyon optimista vagyok, november közepére-végére megcsináljuk, és akár még decemberben megjelenhet az új lemez. Stílusukat tekintve eléggé színesre sikeredtek a tavaszi dalok, úgyhogy ősszel egy kicsit keményebb, zúzósabb nótákat hozunk, visszatérünk a Tortuga-gyökerekhez, hogy lehessen rázni a hajat – árulta el az énekes.

Azt csinálják, amit szeretnek

Kérdésünkre, hogy mi változott az elmúlt években a zenekar életében, Ákos azonnal rávágta: a másnaposság, az egyre durvább.
– Zeneileg sokkal tudatosabbak lettünk. Maga a folyamat, ahogy elkészül egy dal, sokkal átgondoltabb, és a próbák is más hangulatban telnek, mint régen – gondolkodott hangosan Sanka, amire Ábel megjegyezte: ahogy múlik az idő, egyre tudatosabbak és nem zárkóznak el az újtól sem.
– A saját kereteink között, de sokkal nyitottabbak vagyunk mindenféle stílusra, ami nem alapvető egy rockzenekarnál. Szerintem a mai világban tök jó, ha valakinek van egy alap elképzelése, amihez ragaszkodik, viszont képes azt úgy színezni, hogy ne váljék unalmassá.
– Igazából soha nem hangoztattuk, hogy a Tortuga egy nagy rockzenekar. Ha egy dal egy kicsit lírikusabb lett, akkor lírikusabb lett, ha poposabbra, metálosabbra vagy punkosabbra sikeredett, akkor olyanra. A tornacipős rock’n’roll nemcsak azt jelenti, hogy dűtünk-borítunk, hanem, hogy azt csináljuk, amit szeretünk, méghozzá szabadon. A hangmérnökünk mondta egyszer, hogy jól áll nekünk a keménykedés, de azért ne toljuk túl, mert nincs meg hozzá a fejünk. És ebben van valami...