Miért eszünk argentin babot?

Számunkra teljesen szokatlan, alig elviselhető forróság volt hazánkban júniusban, júliusban és augusztusban, többször volt hőségriasztás. Más országokból erdőtüzekről, viharokról hallunk. A televízióban, rádióban, az írott sajtóban tényként közlik, hogy mindez a klímaváltozás miatt van. Nemzetközi konferenciákat tartanak erről, de az ott elhangzottakról mi, egyszerű emberek keveset tudunk. 

Hatékony energiatakarékosság 

Sok probléma van, melyeket meg kell oldani rövid időn belül, ha el akarjuk kerülni az egész földet érintő klímakatasztrófát. Véleményem szerint az egyik legnagyobb probléma a túlnépesedés. 1950-ben 2,5 milliárd, míg 2022-ben már 8 milliárd ember élt a földön. Gondoljunk bele, ennyi embernek kell enni, inni, fűteni, világítani, közlekedni. Sok olyan ország van, ahol még ma is 10-12 gyermek születik, a szülőföldjük pedig nem tud eltartani ennyi embert – milliók vágnak ezért neki a nagyvilágnak. 
Meg kell állítani a föld lakosságának növekedését: felvilágosításra, ingyenes fogamzásgátlásra van szükség, még akkor is, ha a gazdagabb országok fizetik mindezt. 
A másik nagy probléma az élelmiszerek és termékek utaztatása keresztül-kasul a világban. Nyírtelken például az egyik zöldségesboltban Kanadából származó tarkababot és Argentínából származó fehérbabot lehet vásárolni. Mindezt ott, ahol kiváló a termőföld, s megfelelőek a körülmények ezek termesztéséhez. Szerintem minden termékre környezetvédelmi adót kellene kivetni, aminek a mértékét egyenes arányba kellene állítani a szállítási távolsággal. Mert a leghatékonyabb energiatakarékosság az, ha nem használunk energiát. 
Nem kell fűtött fóliasátor, nem kell több száz, sőt több ezer kilométeres szállítás. Helyben kell termelni, helyben kell fogyasztani. Ha élni akarunk, ha nem akarjuk, hogy a klímaváltozás elpusztítson bennünket, vissza kell térni a normális élethez. 
A példánál maradva: Nyírtelken, a szántóföldön kell megtermelni a száraz babot, és itt kell eladni, itt kell megenni. Még egyszer leírom, mert nagyon fontosnak tartom: helyben termelni, helyben fogyasztani! Hazánkban a gazdák megkapják a földalapú támogatást, ám a legtöbben kizárólag olyan növényeket ültetnek, amelyek műveléséhez, betakarításához alig kell élő munka. Nem termelünk szárazbabot, helyette kukoricát, gabonaféléket – amelyek előállításához csak gépek kellenek és egy traktoros. Majd behozzák külföldről a konyhakerti növényeket és drágán árusítják, s eközben Kanadától, Argen­tínától Magyarországig szállítják az élelmiszert, szennyezve ezzel a környezetet. Ez egy ördögi kör, amelyből gyorsan ki kellene lépni. Életünk sok területén rengeteg energiát használunk, s mint tudjuk, az energia előállítása, felhasználása környezetszennyezéssel jár, a környezetszennyeződés pedig klímaváltozást idéz elő. 

Győzzön a józan ész! 

A gépjárművek legnagyobb része légszennyező. Az áruszállítás országon belül főleg közúton, kamionokkal, teherautókkal történik. A vasúti szállítás kevésbé szennyező, de hazánkban ezt kevésbé használják, mert hosszabb, kiszámíthatatlanabb. A vasúti kereszteződésekben korábban folyton lezárták a sorompót, mert tehervonat tehervonatot ért – ma alig látok ilyet. 
Az életünk minden területén takarékoskodni kell a felhasznált energiával. Vannak reklámok, melyek a lakosság figyelmét felhívják ezek fontosságára, és már azzal is sokat spórolunk, ha lekapcsoljuk a villanyt, amikor kimegyünk a szobából. Ezekkel az apró dolgokkal is foglalkozni kell, hiszen sok kicsi sokra megy. De mi lesz a nagy dolgokkal? Földünk túlnépesedésével, a termékek „utaztatásával”, a környezetszennyező áruszállítással. Reméljük, hogy a józan ész erősebb lesz, mint az óriás vállalatok érdekérvényesítő képessége. 
Hadasné Varga Ilona