Közgyűlés: sürgető kérdés a vízmegtartás

Nem kérdés, mihamarabb fejlesztésekre van szükség a térségünk vízgazdálkodásában, hogy a klímaváltozás egyre erőteljesebben jelentkező negatív hatásait kezelni lehessen – többek között erről is szó esett csütörtökön a vármegyei közgyűlésen. A napirendi pontok többségéről gyorsan szavaztak a képviselők, a közgyűlés egyetértett, ám a vármegyei ár- és belvízhelyzetéről szóló beszámolóhoz több hozzászólás és kérdés is érkezett.  A témáról Kató Sándor, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) megbízott igazgatója beszélt a közgyűlés tagjainak. Említést tett a dunai árvízi védekezésben helyt álló vármegyei vízügyesek munkájáról, valamint a vízügyi ágazat védelmi infrastruktúrájának felkészültségéről, és a szükséges fejlesztésekről is.
 

Áradástól az aszályig

– Az elmúlt években jelentős változásoknak lehettünk tanúi: míg 2022-ben történelmi aszályt éltünk meg, addig az előző esztendő a sok csapadék miatt, a meleg ellenére is békés volt. Az idén viszont volt árvíz, belvíz, sőt aszálykészültség is, ami jelenleg is fennáll. Az év eleji árvizek nálunk nem okoztak komolyabb problémát, ám a kialakult belvizeket is kezelnünk kellett. A vizek helyben tartása kiemelt feladatunk volt, nagyon kevés esetben döntöttünk a víz kiemelése mellett. A nyár közepétől szeptember elejéig terjedő időszakban viszont már rendkívüli aszályfokozatokat is mértünk – ismertette a kezelendő vízügyi helyzeteket a megbízott igazgató. Kató Sándor azt is elárulta, a térség vízpótlására elkészültek a fejlesztési koncepciók.

– A vízmegtartásra egy új megoldást is szeretnénk, méghozzá a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal is együttműködve. Tudjuk, milyen irányba kell mennünk, és milyen fejlesztésekre van szükség a vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás területén is. Több terv és előkészített projekt is van – tette hozzá a FETIVIZIG megbízott igazgatója, akitől azt is megtudtuk, a vízkárelhárítási infrastruktúra felkészítése az téli-tavaszi időszakra jó ütemben halad.

Adorján Béla képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy drámai a helyzet, mivel rohamosan csökken hazánkban a talajvíz szintje.
 

Drámai a helyzet

– Túl sok víz folyik át az országon anélkül, hogy visszatartanánk. A tarpai talajvíz-ellenőrző kutak mérései 2023-ban azt mutatták, hogy az előző esztendőhöz képest több mint egy méterrel csökkent a talajvíz szintje. Ez a riasztó adat is azt mutatja, hogy azonnali fejlesztésekre van szükség, méghozzá olyanokra, amelyekkel hatékonyan kezelhetők a klímaváltozás hatásai, megteremthető hazánk vízbázisa. A statisztikák ugyanis arról árulkodnak, hogy Magyarország már nem a vizek országa – hangsúlyozta a képviselő.

Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke a felvetésre adott válaszában kiemelte, ahhoz, hogy minden jelenleg ismert probléma hatékonyan kezelhető legyen, 100 milliárd forintos beruházásra van szükség a vármegye, illetve a FETIVIZIG illetékességi területén.

Elkészültek a tervek

– Ennek az óriási vállalkozásnak elkészültek a tervei. Rendelkezésre áll a szakmai program, sőt a szükséges forrásokból is rendelkezésre áll 24 milliárd forint. A vízügyesek mintegy 10 éve felhívták már a figyelmet a vízpótlás fontosságára, és reagáltak is a problémára. A szakmában megtörtént a paradigmaváltás, ám a gazdák együttműködése is kell ahhoz, hogy a szakemberek helyben tarthassák a vizet. Azt látjuk, közülük is egyre többen érzik át a helyzet súlyosságát, és nem akarnak minden talpalatnyi földet bevetni kukoricával – emelte ki a vármegyei közgyűlés elnöke.

Erről számolt be válaszában Kató Sándor megbízott igazgató is, hozzátéve: az előző esztendőben főként az állami tulajdonú területeken volt vízpótlás, hiszen a magántulajdonban lévő földeken a tulajdonos hozzájárulása nélkül erre nincs lehetőség.

– Nem az öntözés a célunk, hanem a talajvizek helyreállítása, hogy legyen a térség talajában olyan mennyiségű víz, amelyet a növények gyökerei elérhetnek. Több oka is van annak, hogy alacsony a talajvízszint, az egyik legmeghatározóbb az éghajlatváltozás. Nem feltétlenül hullik kevesebb csapadék, ám az eloszlás teljesen más. Egyre kevesebb a csendes, áztató eső, helyette hirtelen és nagy mennyiségű csapadék hullik, ami nem szivárog be a talaj mélyebb rétegeibe. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a meglévő vizet megtartsuk, ám ehhez a gazdák szélesebb körű együttműködésére is szükség van.