Európa jövőjét érintő kérdések a jogásznapon

– A vármegyeszékhely hazánk hetedik legnépesebb városa, megyei jogú város, ám ehhez számos fontos mérföldkőre volt szükség. Az egyik legfontosabb az örökváltság, ugyanis Nyíregyháza 200 éve váltotta meg magát a földesúri terhek alól. Ez egy újabb lendületet adott a város fejlődésének, ami ma is töretlen – mondta dr. Szemán Sándor, a vármegyeszékhely címzetes főjegyzője pénteken a Nyíregyházi Jogásznapon. A Magyar Jogász Egylet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete rendezvényét dr. Kozma Istvánné dr. Váradi Katalin, a szervezet elnöke nyitotta meg. A hagyományokhoz híven az idén is számos érdekes előadást hallhattak a jelenlévők. Prof. dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke az Európai Unió és a tagállamok viszonyának történelmi alakulásáról és várható jövőjéről beszélt, dr. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a mesterséges intelligencia jogi alkalmazásait ismertette a résztvevőkkel, míg prof. dr. Pribula László, a Debreceni Ítélőtábla polgári kollégiumának vezetője a polgári eljárásjog legkritikusabb kérdéseit tárta fel.

Háttérbe szoruló nemzeti jog

Prof. dr. Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, jelentős különbségek vannak az országok jogrendszerei között, sőt az egyes jogászok között is, ami nehézségeket jelent az uniós jogalkotás folyamatában.

– Európai parlamenti képviselőként számos politikai vitába belecsöppentem, de mindig jogászként voltam jelen e fórumokon. A uniós jog egy nagyon szövevényes terület. Ha a nemzetek jogrendszerével hasonlítjuk össze, hamar rájövünk, hogy míg a nemzeti jognak vannak történelmi gyökerei, addig az uniós rendszernek nincs. A különféle nemzetek jogilag eltérő szemléletet képviselnek, és ezeket kellene az Európai Unió jogalkotásában valahogy összefésülni. Ez és az uniós jogszabályok átültetése a tagállamok saját gyakorlatába nem mindig zökkenőmentes, a jogszabályok sokszor nem veszik figyelembe a nemzeti sajátosságokat, ezért nem véletlen, hogy egyes kérdésekben az elmúlt időszakban egyre több vita alakul ki az uniós testületek és a tagállamok között – hangsúlyozta a jogászegylet elnöke. Prof. dr. Trócsányi László előadásában arra is kitért, az Európai Unió Bírósága egyre több területen alkot jogszabályokat, egyes tagállamok szerint olyan kérdésekben is, amikben nem lenne hatásköre.

Meddig terjed a hatáskör?

– Nem ritka, hogy pontosan meghatározzák, a tagállamok hogyan járjanak el bizonyos kérdésekben – gondoljunk csak a migrációra vagy a gender-politikára –, és kvázi kényszerítik az államokat a jogszabályban foglalt intézkedések végrehajtására. Ezek az ügyek több tagállam ellenállását váltották ki, és felmerült a szuverenitás kérdése is. Vajon meddig terjed ki az unió hatásköre, mivel az említett ügyekben már az államok önállóságáról van szó. Mivel az EU egyre több társadalmi kérdésben foglal állást, joggal feltételezhető, hogy a jövőben még több konfliktus lesz az uniós testületek és a tagállamok között, és folytatódik a nemzetek alkotmánybíróságai és az Európai Unió Bírósága közötti vita – tette hozzá az elnök. Prof. dr. Trócsányi László kiemelte, az Európai Unió Bírósága óriási hatalomra tett szert az elmúlt években.

Jelentős hatalom birtokosa

– Egyre nagyobb teret kap a döntésekben a politika, ráadásul a bíróság ítéleteivel szemben nincs jogorvoslatnak helye. Éppen ezért számos jogász illette már a rendszert kritikával. Olyan intézkedéseket hoznak, melyek a tagállamok gazdaságára is jelentős hatással bírnak – erre ismételten jó példa a migráció. Nem ismert ugyanis, mi alapján számolták ki azt a tetemes összegű bírságot, melyet hazánknak kellene kifizetnie, mivel nem hajtotta végre az unió által előirányzott migrációs intézkedéseket. Nincs megindokolva az ítéletben, miért pont ekkora az összeg, vagy milyen szempontokat vettek figyelembe annak megállapításakor. Nehéz megmondani, hová vezet az EU jelenlegi jogi szemlélete, de az biztos, hogy az elmúlt évtizedben egy útra tért, ami komoly kritikákat vált ki a jogász és politikai körökben egyaránt.

– Ha az uniós jog európai intézmények általi alkalmazása hatalmi arroganciával párosul, gyengülni fog a jogászok e jogrendszerbe vetett bizalma. Az uniós jog soha nem léphet a nemzetek történelmi hagyományokkal rendelkező jogrendszerének helyébe, azokra ugyanis mindig szükség lesz – hívta fel a figyelmet az elnök. (A jogásznap többi előadásáról a későbbiekben számolunk be.)